Századok – 2013

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Ladányi Andor: A második zsidótörvény VI/1423

1451 dóság Keletről és Nyugatról magával hozott”. A módosításokat illetően pedig határozottan elutasította az l.§ megváltoztatását.44 Az együttes bizottság végül nagy többséggel általánosságban elfogadta a törvényjavaslatot, és 46:24 arányban Wekerlének albizottság kiküldésére vo­natkozó indítványát. Az albizottság már másnap rövid ülést tartott, azon első­sorban a keresztény egyházak főpapjai szólaltak fel, majd az április 12-én foly­tatódott ülésen elfogadta a törvényjavaslat módosítására vonatkozó javaslato­kat, amelyek elsősorban az 1. §-t érintették. Annak javasolt módosítása szerint nem lehet zsidónak tekinteni azt, aki „az 1939.évi január hó 1. napja előtt lett keresztény hitfelekezet tagja és azon­túl is keresztény hitfelekezet tagja maradt, ha zsidó szülője — amennyiben pe­dig szülői az 1848. évi december 31. napja után születtek, ezek zsidó felmenői — az 1849. évi január hó 1. napja előtt Magyarország területén születtek és megkeresztelésének napja óta 20 év eltelt.” Ez vonatkozik az e szakasz értelmé­ben zsidónak nem tekintendő szülők ivadékaira is. A módosító javaslat értelmé­ben továbbá a törvényben meghatározott korlátozásokat „nem lehet alkalmaz­ni arra, akinek e törvény hatálya alól való mentesítését erre a célra alakított bi­zottság egyhangú határozattal kimondta”. E bizottság tagjai: az Országgyűlés két házának, a Kúria, a közigazgatási bíróság és a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke. A mentesítés csak közérdekből, a kormány valamely tagjának, vala­mely törvényhatóság első tisztviselőjének, törvény alapján szervezett testüle­tek elnökének, valamint a keresztény hitfelekezetek főpapjainak előterjesztése, továbbá a bizottság valamelyik tagjának kezdeményezése alapján lehetséges. A törvény hatálybalépésének napját követő első évben legfeljebb száz személyt le­het mentesíteni, a későbbiek során pedig a mentesítettek száma a százötvenet nem haladhatja meg. A többi módosítás a világháborús kitüntetésekkel rendelkező zsidókra és a 75 vagy 100%-os hadirokkantak feleségére és gyermekeire vonatkozott, illet­ve kisebb jelentőségű volt. Az előterjesztett egyéb módosításokat az albizottság mellőzte, mert az igazságügy-miniszter „megnyugtató kijelentést tett arra néz­ve, hogy a felsőházi tagok részéről felmerült kívánságok túlnyomó részét a kor­mány a törvény végrehajtása során kiadandó rendeletében figyelembe fogja venni”. Ezt követően a felsőház együttes bizottsága tárgyalta meg a törvényja­vaslatot, az albizottság által kidolgozott módosításokat. Az l.§ javasolt módosí­tásával mindhárom egyház püspöke egyetértett, az igazságügy-miniszter vi­szont közölte, hogy a kormány az eredeti szöveg elfogadását fogja kérni, de haj­landó a képviselőház és a felsőház között közvetíteni. E szakasszal kapcsolat­ban Pap József szerint a frontharcosok, a hadiözvegyek és a hadiárvák részére „a legmesszebbmenő engedményeket kell megadni”, és kérte a kivételezések ki­­terjesztését az egyetemi rendkívüli tanárok, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy-társaság és a Corvin testület tagjaira; a bizottság azonban az albi­zottság javaslatát fogadta el. A törvényjavaslatnak a választójogra vonatkozó szakaszával kapcsolatban többen rámutattak a szükséges igazolások — különö-A MÁSODIK ZSIDÓTÖRVÉNY 44 Budapesti Hírlap 1939. ápr. 1.1-3.; A magyar katolikus püspöki kar... 213-214.

Next

/
Oldalképek
Tartalom