Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Ladányi Andor: A második zsidótörvény VI/1423
1451 dóság Keletről és Nyugatról magával hozott”. A módosításokat illetően pedig határozottan elutasította az l.§ megváltoztatását.44 Az együttes bizottság végül nagy többséggel általánosságban elfogadta a törvényjavaslatot, és 46:24 arányban Wekerlének albizottság kiküldésére vonatkozó indítványát. Az albizottság már másnap rövid ülést tartott, azon elsősorban a keresztény egyházak főpapjai szólaltak fel, majd az április 12-én folytatódott ülésen elfogadta a törvényjavaslat módosítására vonatkozó javaslatokat, amelyek elsősorban az 1. §-t érintették. Annak javasolt módosítása szerint nem lehet zsidónak tekinteni azt, aki „az 1939.évi január hó 1. napja előtt lett keresztény hitfelekezet tagja és azontúl is keresztény hitfelekezet tagja maradt, ha zsidó szülője — amennyiben pedig szülői az 1848. évi december 31. napja után születtek, ezek zsidó felmenői — az 1849. évi január hó 1. napja előtt Magyarország területén születtek és megkeresztelésének napja óta 20 év eltelt.” Ez vonatkozik az e szakasz értelmében zsidónak nem tekintendő szülők ivadékaira is. A módosító javaslat értelmében továbbá a törvényben meghatározott korlátozásokat „nem lehet alkalmazni arra, akinek e törvény hatálya alól való mentesítését erre a célra alakított bizottság egyhangú határozattal kimondta”. E bizottság tagjai: az Országgyűlés két házának, a Kúria, a közigazgatási bíróság és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A mentesítés csak közérdekből, a kormány valamely tagjának, valamely törvényhatóság első tisztviselőjének, törvény alapján szervezett testületek elnökének, valamint a keresztény hitfelekezetek főpapjainak előterjesztése, továbbá a bizottság valamelyik tagjának kezdeményezése alapján lehetséges. A törvény hatálybalépésének napját követő első évben legfeljebb száz személyt lehet mentesíteni, a későbbiek során pedig a mentesítettek száma a százötvenet nem haladhatja meg. A többi módosítás a világháborús kitüntetésekkel rendelkező zsidókra és a 75 vagy 100%-os hadirokkantak feleségére és gyermekeire vonatkozott, illetve kisebb jelentőségű volt. Az előterjesztett egyéb módosításokat az albizottság mellőzte, mert az igazságügy-miniszter „megnyugtató kijelentést tett arra nézve, hogy a felsőházi tagok részéről felmerült kívánságok túlnyomó részét a kormány a törvény végrehajtása során kiadandó rendeletében figyelembe fogja venni”. Ezt követően a felsőház együttes bizottsága tárgyalta meg a törvényjavaslatot, az albizottság által kidolgozott módosításokat. Az l.§ javasolt módosításával mindhárom egyház püspöke egyetértett, az igazságügy-miniszter viszont közölte, hogy a kormány az eredeti szöveg elfogadását fogja kérni, de hajlandó a képviselőház és a felsőház között közvetíteni. E szakasszal kapcsolatban Pap József szerint a frontharcosok, a hadiözvegyek és a hadiárvák részére „a legmesszebbmenő engedményeket kell megadni”, és kérte a kivételezések kiterjesztését az egyetemi rendkívüli tanárok, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy-társaság és a Corvin testület tagjaira; a bizottság azonban az albizottság javaslatát fogadta el. A törvényjavaslatnak a választójogra vonatkozó szakaszával kapcsolatban többen rámutattak a szükséges igazolások — különö-A MÁSODIK ZSIDÓTÖRVÉNY 44 Budapesti Hírlap 1939. ápr. 1.1-3.; A magyar katolikus püspöki kar... 213-214.
