Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377

MAGYAR ELKÉPZELÉSEK A KGST MEGREFORMÁLÁSÁRA 1967-1975 1411

ne. Erőteljesebben szorgalmazza a hitelek határidő előtt történő visszafizetését, egyben a hitelnyújtást úgy alakítja, hogy a nettó hitelezői pozíciója fokozatos megszűnjön. (A szállításoknál a hitel helyett pl. az azonnali fizetést szorgalmazza.) A fejlődő országok finanszírozásába is jobban be kívánja vonni a KGST országokat, ennek egyik példája a Nemzetközi Beruházási Bankon belül egy nagy volumenű hitelalap létrehozása részben a KGST országok tőkéjéből. Mindeközben a szovjetek állandóan azt hangsúlyozták, hogy a nyugati nyitás nem mehet a KGST tagállamok rovására.

Miután a nyugati országok kereslete erősödik a szovjet piacon, óhatatlanul szűkül az energia- és nyersanyag import növelésének lehetősége kelet-közép-európai országok számára. Drága világpiaci importra83 kényszerülnek. A világpiacihoz közelítő ártendenciák miatt a cserearányok romlanak. A szovjet export is megnehezül, miután ott is jó minőségű nyugati termékkel kell felvenni a versenyt. Mindezek következtében éleződik a küzdelem a KGST országok között. A tőkés piacra való termelés igyekezete e mellett csökkenti a KGST országok közötti forgalom volumenét.

Összességében az árak a nyersanyagszállítók javára változnak. Az a veszély fenyeget, hogy konvertibilis devizahitel túlkereslet jöhet létre, ami nehezíti a hitelhez jutást a szocialista országok számára. Maga a Szovjetunió is hitelfelvevővé válhat, ami a KGST országok szempontjából a sajátos elszámolási rendszer miatt a deficitek növekedéséhez vezethet. Ennél valószínűbb, hogy a cserearányok romlása miatt a KGST tagállamoknál az aktívum eltűnik, különösen, ha csökken az innen származó import. A rubel konvertibilissé válása sem segít. Keményedő, nehezedő külkereskedelmi ár-, és pénzügyi feltételekkel kell tehát számolni.

Mindez a komplex program naturális gazdálkodói szemléletének egyre erőteljesebb megkérdőjelezését jelentette, hiszen nem került számbavételre az intézkedések anyagi kihatása, és az országok teherbíró képességével történő összehangolása. Ennek következtében késnek a nyersanyagproblémák közös megoldására vonatkozó programok. A gazdaságpolitika konzultációs szintje alig működőképes, és teljesen kiesik ebből a KGST-n kívül álló országok irányába folytatandó közös fellépés.

Értelmét veszti a KGST saját pénzügyi és valutáris rendszerének megteremtése. Többek között lehetetlenné válik a sokoldalú elszámolási rendszer kidolgozása, az árszintről való megállapodás, a transzferábilis rubel szerepe sem növekedhetett. Magyarország számára egyre hátrányosabbá lesz a világpiaci árakhoz való közeledés, különösen az alapanyagok esetén, és az energiaszektorban.

Látszólag a helyzet a nyugati és keleti kapcsolatok sürgős együttes vizsgálatát követeli meg minden országvezetéstől, ezzel szemben azt lehetett tapasztalni, hogy a tagállamoknak nem érdekük a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolat átgondolása és megteremtése.

83 A KGST tagállamok nem a Szovjetunióból származó kőolajszükségletének növekedését a KGST VB 1973. január 23-26-i ülése elé került anyag szerint 1975-re 31-32 millió, 1980-ra 41-56 millió tonnára becsülték. (MNL OL M-KS 288. f. 24/1973/35. ő. e.)