Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377
1412 FEITL ISTVÁN 1973 után a globalizáció a korábbiakhoz képest intenzívebben szippantotta magához az ún. a szocialista világrendszert. A Szovjetunió és a tőkés világ viszonya változóban volt. Az új világgazdasági helyzet kikezdte a KGST együttműködést. Egyre szembeötlőbbé vált az, hogy az adminisztratív külkereskedelmi rendszert nem gazdasági, hanem politikai érdekek motiválják és tartják fenn gyakran a piaci követelmények ellenében. A KGST belső piacosítása, vagyis az eredeti magyar javaslat 1973 után a Szovjetuniónak kedvezett. Egyre diszfunkcionálisabbá váltak a naturális szerződési-kereskedelmi formák, másfelől a kis országok kénytelenek voltak ragaszkodni ezekhez saját létük fenntarthatósága érdekében. így volt ez idehaza is, a magyar KGST reformjavaslatot a magyar vezetők sem látták folytathatónak, és így képviselhetőnek.84 A szakértői javaslat Magyarország számára a nemzetközi termelésszakosítási és kooperációs együttműködésekben való részvétel csökkentését javasolta, illetve annak vizsgálatát, hogy az mely területeken áll érdekében Magyarországnak. Sürgette annak részletes vizsgálatát, hogyan értékelhető a világgazdaságban kialakult folyamatoknak a KGST tagállamok gazdasági együttműködésére gyakorolt hatása. Milyen elgondolásokkal lehet fellépni a kapcsolatok fejlesztése kérdésében, illetve milyen legyen a tőkés országokkal szembeni magatartás? Szovjet offenzíva a szövetségesek ellen 1974 elején a magyar fél úgy látta, hogy erőteljesen ki kell állnia a mezőgazdasági és élelmiszeripari árak emelése mellett. 1966-ban a hasonló bolgár javaslatot a tagállamok elvetették , de 1973-ban újra napirendre került, és 1974 elején ezt a KGST VB napirendre tűzte.. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottság egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell kísérelni a mezőgazdasági termékek, különösen az értékesebbnek tekintett mezőgazdasági nyersanyagok, és félkész termékek felértékelését részben áremelés, részben beruházási hozzájárulás, részben energiaszállítási ellentételezés formájában.85 A beruházásokat illetően a nagygazdaságok és az élelmiszeripari technológiai fejlesztéséhez javasolt tőkét szerezni. A magyar KGST-külpolitika célja a tervkoordináció mielőbbi lezárása és a hosszúlejáratú megállapodások megkötése lett. Ezt a világgazdasági bizonytalanságok fokozódása követelte meg. A magyar fél minél hosszabb távra biztosítani kívánta a nyersanyag- és energiaigényeinek garanciáit, illetve piacát gépipari és mezőgazdasági termékei számára. Ezt minél erősebb szakosítással és kooperációval akarta elérni. 1974. június 18-21-én Szófiában ismét találkoztak a miniszterelnökök.86 Koszigin minden eddiginél nyomatékosabban hangsúlyozta, hogy a tagországok nem 84 Nem mindenki gondolta ezt így sem a politikai vezetésben, sem közgazdász körökben. Pl. Tardos Márton-. Világgazdaság változások és a magyar gazdaság. Gazdaság, 1975. 4. sz. 85 MNL OL M-KS 288. f. 24/1974/40. ő. e. A bizottság 1974. január 16-ai ülése. Ugyanakkor támogatta vasérctermelési közös beruházásban való magyar részvételt a Szovjetunióban. 86 A KGST XXVIII. ülésszakról: MNL OL M-KS 288. f. 24/1974/51. 6. e.
