Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377
MAGYAR ELKÉPZELÉSEK A KGST MEGREFORMÁLÁSÁRA 1967-1975 1403 gyón valószínűnek látszik, hogy eddigi álláspontjukat feladják és a Szovjetunió véleményét teljes egészében minden kérdésben magukévá teszik.”61 A lengyelek a gazdasági reformot illetően tehát elbizonytalanodtak, a LEMP KB 1971 eleji ülésén lényeges gazdaságpolitikai fordulatra szánta rá magát az életszínvonal érezhető, folyamatos javításának érdekében, egyben azonban a gazdaságirányítási rendszer új komplex reformja kidolgozását is kilátásba helyezték. A Parasztpárttal való megállapodás alapján hamarosan megszűnt a kötelező beadás, kiszélesedett a szerződéses felvásárlási rendszer. Az átalakítás azonban megmaradt a belgazdaság terrénumán. A gazdasági reformra a halálos ítéletet Csehszlovákiában a Csehszlovák Kommunista Párt 1971 májusában megtartotta XIV kongresszusa mondta ki. A határozata ugyan helyesnek ítélte az 1965-ös reform célkitűzéseit, de leszögezte, hogy a jobboldali, revizionista nézetek, vagyis a piacgazdálkodás elmélete befolyásának növekedése felbomlasztotta a központi tervezést és irányítást, az állam és a vállalatok közötti kapcsolatot, megbontotta az arányos fejlődést, az árak gyors növekedéséhez, a csoportérdekek előtérbe kerüléséhez, a munkafegyelem lazulásához vezetett. 1969 áprilisa után ezeket a tendenciákat a hatalomnak sikerült visszaszorítani, megerősödött az egyensúlyát vesztett állami irányítás. A határozat külön és részletesen foglalkozott a gazdaságirányítás kérdéseivel és a központi tervezés alá rendelte az érdekeltségi viszonyok szerepét. Központi árrendszerről beszéltek, átvették az NDK-ból a komplex szocialista racionalizálás kifejezést, stb.62 Ugyan a Szovjetunióban két éve nem tudták elkészíteni az 1971-1975 közötti időre szóló tervet, ám 1971 elején annyi körvonalazódott, hogy egyszerre három prioritást kívántak érvényesíteni, 1. a nehézipar továbbfejlesztését, 2. a hadipotenciál fokozását, 3. a népjólét jelentős emelését. A gazdasági élet központját keletre (távol-keletre) és északra kívánták áthelyezni, ami jelentős többletbefektetéseket és a munkaerő e vidékekre való áttelepítését, és tartós lekötését jelentette. Ezek az elképzelések enyhén szólva sem a reform, hanem a központi irányítás megerősítése irányába hatottak. Az SZKP 1971 márciusában tartott XXIV kongresszusa a tervezés tökéletesítését, az ellenőrzés és a fegyelem erősítését helyezte előtérbe. Szembefordult azzal a felfogással, amely a központi tervezés vezető szerepét a piaci szabályozással kívánta felváltani. Célul tűzték ki , a vállalatokat összefogó egyesülések létrehozását.63 Az NDK-ban, Romániában és Bulgáriában nagyarányú átszervezések voltak napirenden, melyek inkább a centralizáció, semmint a decentralizáció irányába hatottak. Bulgáriában például 1971. január 1-jén vezettek be új gazdaságirányítási rendszert. Ez szinte ellentéte volt a magyar elképzeléseknek és a Német Demokratikus Köztársaság mintájára nagyarányú, a teljes gazdaságot átfogó koncentráció, és a számítástechnikát alapul vevő központi irányítás 61 MNL OL M-KS 288. f. 24/1971/33. ő. e. 62 A fordulat dicsőítésére 1. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztése a szocialista országokban. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1979. 80-82. 63 Az SZKP XXIV kongresszusa. 1971. március 30. - április 9. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. 276-286.
