Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377
1382 FEITL ISTVÁN tos politikában.12 Az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottsága annak a felismerésnek a jegyében, hogy a nemzetközi kapcsolatokban erősödik a cégek közötti kereskedelmi, és termelési együttműködés, továbbá, hogy ez a hazai iparban mind a műszaki fejlesztés, mind az export növelése, mind az import csökkentése szempontjából kedvező lehetőségeket terem, valamint a beruházási forrásokhoz való jutás esélyeinek növekedése irányába hat, a tőkés kapcsolatok nagymértékű növelése mellett döntött. Az alig kéttucat ilyen kapcsolatnak a sokszorosára nyílt lehetőség. A kezdeményező magyar magatartásra való áttérés mellett foglaltak állást, a hangsúlyt a vállalatokra és azok érdekeltségének megteremtésére helyezték. A Külkereskedelmi Minisztériumból a szervezési és előkészítési feladatokat a Külkereskedelmi Kamarára összpontosították, a gépiparban már meglévő mellé kilátásba helyeztek további ügynöki vállalatok alapítását. Reform nemzetközi méretekben Itt érkezünk el írásunk szűkén vett tárgyához, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája egyik legnagyobb teljesítményéhez, a reform nemzetközi kiterjesztésének kísérletéhez. A magyar gazdaságpolitikusok, kudarcaik ellenére, lázasan keresték az ország nehéz helyzetéből való kiutat. Az előzmények, hazai síkon a fentieken túl az új gazdasági mechanizmus kidolgozásával kapcsolatos munkálatokhoz nyúltak vissza,13 nemzetközi síkon pedig az úgynevezett szűk- KGST-hez, amely a minden rugalmasabb és együttműködést célzó kezdeményezésnek ellent mondó Románia kiközösítése révén 1966-ban először négy ország (Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország) között jött informálisan létre.14 (A románokkal való együttműködés képtelenségét az is mutatta, hogy 1966 októberében még a tervkoordináció előkészítését szolgáló műszaki-gazdasági tanulmányok elkészítését is megvétózták a KGST Végrehajtó Bizottságában.) A magyar politikai vezetés ekkor úgy döntött, hogy megkísérel kezdeményező szerepet betölteni ebben a meglehetősen képlékeny, de a reformok iránt akkor még nyitott — az NDK-t és Bulgáriát sem elriasztó — politikai közegben. Ekkor hozták létre idehaza a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, ami valamennyi külgazdaság szférát áttekinteni és integrálni képes stratégiai szervnek szántak. 1967 első negyedében elkészült a magyar javaslat, és a politikai vezetés úgy döntött, hogy alacsony szinten véleményezésre elküldi a KGST-országoknak.15 12 MNL OL M-KS 288. f. 15/128. ő. e. 13 Az előzményekre, az 1965-1966-ban lezajlott előkészítő tevékenységre és vitákra lásd Feitl István-. Reform KGST szinten. Magyar tervezet a KGST átfogó, piaci reformjáról 1966-ban. www. Archivnet.hu, 2012, 2. sz. 14 MNL OL M-KS 288. f. 24/1967/31. ő. e. Az Államgazdasági Bizottság elé került egyik előterjesztés ezen belül Csehszlovákiával tervezett olyan piacépítést, amelyben bizonyos cikkcsoportokban az áruforgalmat kölcsönösen szabaddá teszik. Ez mutatja, hogy Csehszlovákia közgazdász körökben a nemzetközi reformban stratégiai partnerként jött számításba. Egy ilyen piaci jellegű kapcsolat mintaértékű lehetett volna a más szocialista országok számára is. 15 Szita János levele Káplár Józsefnek, 1967. március 30. (MNL OL M-KS 288. f. 24/1967/31. ő. e.)
