Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Földes György: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok, 1948-1973 VI/1349
Apró Antalnak még az első ülés előtt megjegyezte: szeretné, ha foglalkoznának azzal, miként lehetne csökkenteni a két ország tőkés importját.56 A gazdaság területén a súrlódások ellenére sikerült egyeztetni az érdekeket. Politikai konfliktust a két párt viszonyában Hruscsov 1964. októberi leváltása okozott.57 A kérdés az volt: nem rontja-e meg a változás a két ország viszonyát, és mi lesz a hatása a gazdasági kapcsolatokra? Az SZKP új vezetése megértéssel, visszafogottan kezelte az MSZMP háborgását. Kádár pedig nem akart túlmenni egy határon.58 Az SZKP továbbra is arra törekedett, hogy fejlessze a gazdasági kapcsolatokat a KGST-országokkal. Leonyid Brezsnyev a KB 1964. decemberi ülésén még önkritikát is gyakorolt, amiért a szovjet fél nem tud pozitív választ adni a magyarok által az autóbuszokhoz szükséges hátsóhíd-beszállítási ajánlatra. Más, hasonló esetekre utalva kijelentette: a Szovjetuniónak is komolyan kell vennie kötelezettségvállalásait, át kell dolgoznia a szocialista országokkal a kapcsolatok mechanizmusát. Az új főtitkár szerint ez a terület az internacionalizmus gyakorlati iskolája.59 Ezzel vélhetően arra figyelmezette a diplomatákat és a szakembereket, hogy hazájuk érdekeit akkor képviselik jól, ha tekintettel vannak a partnerországok érdekeire, illetve érzékenységére. Kölcsönös gesztusok után, 1965 májusában, egy nem hivatalosnak szánt látogatás keretében került sor a magyar-szovjet viszony rendezésére. Az MSZMP vezetése alaposan felkészült erre a tárgyalásra. A háttérben a közelgő új ötéves terv megalapozásának szándéka állt. Az előzetes számításokból kiderült: jelentős hiány várható a szocialista viszonylatú fizetési mérlegben.60 A tárgyalási stratégiát tárgyaló politikai bizottsági ülés vitájában magyarázatul megjegyezték: a hiány összege egyenlő lesz a korábbi szovjet beruházási és katonai hitelek törlesztési kötelezettségével. Végül egyetértés mutatkozott abban, hogy nem lenne célszerű a két dolgot összekötni, mert rossz visszhangot váltana ki a szovjet partnereknél. Kádár János nem örült annak, hogy ismét neki kellett hitelt és elhelyezési lehetőséget kérnie a moszkvai vezetőktől a magyar iparnak. Meg is jegyezte az 1364 FÖLDES GYÖRGY 56 MNL OL M-KS 288. f. 5/324. ő. e. Feljegyzés Apró és Leszecsko elvtárs 1963. december 20-ai megbeszéléséről. 57 Kádár János kiváló, baráti kapcsolatot ápolt Hruscsowal, akinek leváltását bel- és külpolitikai megfontolások miatt sem hagyta szó nélkül. Nyilvánosan is hitet tett politikája mellett itthon is, és Moszkvában is. Az MSZMP KB nevében az SZKP-nak írt levélben is kifejezésre jutatta aggodalmait a leváltás miatt. V ö. Baráth Magdolna: Kis októberi forradalom. Hruscsov leváltása és a magyar pártvezetés. Múltunk, 2007. 4. sz. 170-212. Majd Kádár a november 7-ei ünnepségekre utazva is kifejtette nézeteit Brezsnyevnek. (MNL OL M-KS-288. f. 5/351. ő. e. 1. A moszkvai november 7-ei ünnepségeken részt vett delegáció beszámolója.) 58 Kádár már csak azért is határt szabott érzelmeinek, mert októberben húszezer vagon takarmánygabona vásárlása ügyében kellett levelet írnia. Még novemberben felhatalmazták Apró Antalt: kérje a katonai hitelek visszafizetésének elhalasztását a következő ötéves terv időszakára. (MNL OL M-KS 288. f. 347. és 349. ő. e.) A kéréseket a szovjet fél lényegében teljesítette, ha a tett is megjegyzéseket. Erről Apró a PB december 15-ei ülésén számot be. (Uo. 354. ő. e.) 59 Rosszijszkij Goszudarsztvennij Arhiv Novejsej Isztorii (RGANI) f. 2. opisz 3. gyelo 45. 60 MNL OL M-KS 288. f. 5/363. ő. e. Előterjesztés a III. ötéves terv kidolgozásának állásáról és a további teendőkről.
