Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Földes György: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok, 1948-1973 VI/1349
A MAGYAR-SZOVJET GAZDASÁGI KAPCSOLATOK, 1948-1973 1365 ülésen, miért akarják tőle, hogy részletekbe menjen? „Amit nem tudtak az elvtársak két év óta elintézni, most mi intézzük el a rövid idő alatt?”61 Természetesen nem nagyon tehetett mást, vállalta a feladatot, mert tudta, hogy csak politikai alapon lehet rendezni egy ilyen nagyságrendű gazdasági kérdéskört.62 A párt első embere azért sem látta halaszthatónak a gazdasági perspektívák tisztázását, mert tudta, hogy a többi KGST-ország is hasonló problémákkal küzd. Nem mindegy, ki tárgyal és egyezik meg hamarabb, melyik ország számít fontosabbnak a moszkvai vezetés szemében. A „lelki előkészítés” jegyében az MSZMP hetekkel az utazás előtt írásos tájékoztatót küldött az SZKP-nak az új ötéves tervvel összefüggésben felmerülő problémákról. Ebben a korábban rögzítettekhez képest többletszállításokat kért: 1-1 millió tonna nyers- és fűtőolajat, amire igenlő választ kapott ugyanúgy, mint a nikkel és a fenyő esetében. Részben kielégítették a szén, a hengerelt acél, a horgany és a műszál, a cellulóz és a papír iránti többletigényt. Az ütemezésben is sikerült elérni a kitűzött célt. A kért 400 millió rubeles hitelből 260-at vállalt a szovjet fél, és a tartaléknak szánt 50 tonna arany helyett 85-90 millió dolláros hitelkeretet ajánlott fel.63 Ilyen felhatalmazással könnyebben ment az 1966 és 1970 közötti árucsere-forgalmi megállapodás megkötése is. A terv szerint a magyar export 54%-a gép és finommechanikai berendezésből, 17% könnyűipari termékből, 13% anyagból, de ennek jelentős része gyógyszeripari jellegű és 13% mezőgazdasági termékből tevődött össze. A szovjet export döntő részét, 73%-át továbbra is a nyersanyag és az energia tette ki, 23%-át a gép és a finommechanikai termékek. Kisebb-nagyobb ingadozások mellett ezek az arányok ügy belerögzültek a két ország külkereskedelmébe, hogy nem lehetett rajtuk egykönnyen változtatni. A harmadik ötéves tervidőszak végén is hasonló szerkezet jellemezte a két ország közötti áruforgalmat.64 * 5. Egyensúly és kiegyenlítődés Ez az 1966 és 1970 közötti öt év bizonyult a legkiegyensúlyozottabb periódusnak a két ország már több mint két évtizedre visszanyúló gazdasági kapcsolatainak történetében. Négy egymást követő évben, jelentős mértékű dinamika mellett, szolid magyar külkereskedelmi többlet alakult ki, és 1970-ben is csak 61 MNL OL M-KS 288. f. 5/364. ő. e. 62 Valójában Kádár más fontos ügyeket is fel akart vetni a megbeszéléseken. így a Varsói Szerződés működésének átalakítását, a hadseregek létszáma, a technika és a magasnak tartott kiadások közötti összefüggést, illetőleg nemzetközi kérdéseket is. 63 Kellemetlen epizódja volt a megbeszéléseknek, amikor Koszigin miniszterelnök rákérdezett: mi értelmet látnak a magyar vezetők abban, hogy, úgymond, a nyugati gazdasági körök megtévesztése céljából elterjesztenék: megromlott a szovjet-magyar viszony? Kádár azt válaszolta, nem tud erről. Lásd erről Erdélyi Károly külügyminiszter kézírásos jegyzeteit a tárgyalásokról. (MNL OL XIX-J-l-u 14. doboz.) Az ügy bekerült a látogatásról készült tájékoztatóba is. (MNL OL M-KS 288. f. 5/367. ő. e.) Itthon kiderült: a magyar titkosszolgálat valóban foglalkozott ezzel a lépéssel, ám ennek a tisztázása még további kutatást igényel. 64 MNL OL XIX J-l-j 1965 Szovjetunió 101. doboz. Feljegyzés a Szovjetunió helyzetéről. 1965. dec. 8. - A fizetési mérleg ekkor is negatív volt, mert a katonai szállítások kiegyenlítetlenek maradtak. Pécsi Kálmán: i. m. 210.
