Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Földes György: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok, 1948-1973 VI/1349
A MAGYAR-SZOVJET GAZDASÁGI KAPCSOLATOK, 1948-1973 1363 zetközi munkamegosztás alapelveiről.50 A kisebb országok azonban óvatosan araszoltak előre ezen az úton - nem annyira szuverenitásukat, mint inkább gazdasági érdekeiket védve. Magyarország gyorsabban haladt volna már csak a rá ható kényszerek okán is, de a szovjet vezetők körében a csalódottság jelei mutatkoztak. Részben talán ennek köszönhetően is, az 1963-1965 közötti kétoldalú áruforgalmi megállapodás nehezen került tető alá. Pedig előtte Kádár levélben ajánlotta fel Hruscsovnak, hogy gyorsítsák fel a timföld-alumínium-egyezmény előkészítését, amelyet azután a felek novemberben aláírtak. Ennek ellenére Apró Antal, a magyar küldöttség vezetője Kádárnak küldött jelentésében arról számolt be: soha még ilyen kemény tárgyalássorozat nem volt: „minden tonna anyagért meg kellett harcolnia” Vlagyimir Novikov miniszterelnök-helyettessel és Koszigin miniszterelnökkel. . A tárgyalási stratégia arra irányult, hogy a 364 millió rubeles többlet import igényt a magyar fél 388 millió rubeles többletexporttal ellentételezze, és ettől elkülönítve kezeljék gabonavásárlási igényét.51 Moszkvában nem rajongtak ezért az ajánlatért. Apró úgy vélte: partnerei vissza akarják fogni a két ország közötti forgalom bővülési ütemét, ebből a célból fizetési nehézségeikre is hivatkoznak.52 E kijelentéseknek volt alapjuk, mert a szovjet külkereskedelem deficitje keményvalutában 1962-ben meghaladta a 200 millió dollárt, folyamatosan csökkent az aranytartalék, és nőtt az adósságszolgálat terhe.53 Ennek fényében nem csoda, hogy fél év múlva a biztonsági tartalékolás céljára kért 40 tonna aranyból csak 20 tonnát bocsátott rendelkezésre a szovjet fél.54 1963 őszén meg kellett ismételni a kérést: a Szovjetunió vásároljon kenyér- és takarmánygabonát Magyarország részére a világpiacon. Kádár ismét levelet írt.55 Vélhetően nem lehetett könnyű sem a feladó, sem a címzett helyzete. Fock Jenő KB-titkár Moszkvába utazott tárgyalni. Mindezek a jelenségek arra mutattak: kezdenek kimerülni a növekedés és a hagyományos, az áruforgalomra épülő kereskedés forrásai és lehetőségei. Hiába született döntés a KGST tevékenységének, szervezetének magasabb szintre emeléséről, ez csak lassan haladt előre. Ilyen körülmények között a bilaterális kapcsolatok fejlesztése ígért előrelépést. Magyar javaslatra 1964-ben megkezdte működését a szovjet-magyar gazdasági, műszaki és tudományos kormányközi bizottság, amely kétségtelenül új színt hozott a két ország közötti gazdasági együttműködésben. Bár Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettes 50 Népszabadság, 1962. június 17.; Hruscsov részletesen kitért erre a témára. A szocialista világrendszer fejlődésének időszerű kérdései című írásában. Béke és Szocializmus, 1962. szeptember. 51 MNL OL M-KS 288. f. 5/277. ő. e. (A magyar fél offenzív magatartása mögött a nyugati viszonylattal kapcsolatos fizetési gondok enyhítésének szüksége húzódott meg.) 52 MNL OL M-KS 288. f. 47/732. ő. e. 53 Philip Hanson: The rise and fall of the Soviet economy. An economic history of the USSR from 1945. Longman, London-New York, 2005. 84. 54 MNL OL M-KS 288. f. 5/304. és 307. ő. e. Hruscsov válaszlevele és beszámoló a párt- és kormányküldöttség moszkvai útjáról. 55 MNL OL M-KS 288. f. 9/1963/12. ő. e.
