Századok – 2013

MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293

1322 FARKAS KATALIN édesanyja volt, de közéleti törekvéseiben is tevékenyen támogatta férjét. El­vesztése minden bizonnyal sebezhetőbbé tette Vidatsot a következő hónapok csapásai közt. A családi tragédia bekövetkeztekor a takarékpénztár már komoly pénz­ügyi gondokkal küzdött. A pesti tőzsde egy hónappal korábbi, május 9-i össze­omlása után jelentősen nőtt a behajthatatlan tartozások összege, mivel számos vállalkozó csődbe ment.134 Ezzel párhuzamosan a részvények árfolyama zuhan­ni kezdett,135 a betétesek pedig megrohanták a takarékpénztárat, hogy kive­gyék pénzüket.136 A pénzintézetet a csőd után lezajlott perben képviselő védő­ügyvéd a tőzsdekrach mellett az „üzleti concurrentia szülte bosszút” is megem­lítette az egyre súlyosbodó pénzügyi gondok okaként. Azt állította, hogy Jordán Károly, miután kilépett az igazgatótanácsból, saját takarékpénztárat alapított, és ennek sikere érdekében rossz híreket terjesztett a Ferenc- és Józsefvárosi Takarékpénztárról az ügyfelek körében.137 A takarékpénztár hivatalos irataiból megállapítható, hogy Jordán Károly 1872 februárja és 1873 februárja között hagyta ott az igazgatótanácsot.138 Távo­zásának okát források hiányában nem ismerjük, de a később történtek fényé­ben elképzelhetőnek tűnik, hogy haraggal vált el Vidatséktól. Ugyanakkor nem zárható ki az sem, hogy pusztán az új takarékpénztár alapítására vonatkozó üzleti tervei késztették erre a lépésre. A Ferenc- és Józsefvárosi Takarékpénz­tárban birtokolt részvényeit mindenesetre megtartotta. A legnagyobb fővárosi adófizetők 1873-as jegyzékéből kiderül, hogy Jor­dán jövedelme, amely majdnem kétszerese volt Vidats jövedelmének, ekkor már túlnyomórészt házbérleti díjakból származott.139 Úgy tűnik, a bőrgyárat átadta idősebb fiának, Jordán Károlynak. Talán a bőrgyár átadásával egy időben köl­tözött el a Ferencvárosból a Belvárosba, térben is eltávolodva ezzel attól a kö­zegtől, amelyben Vidats élt.140 Ennek ellenére fenntartásokkal kell kezelnünk a védőügyvéd azon állítását, amely szerint Jordánnak szerepe volt a Ferenc- és Józsefvárosi Takarékpénztár csődjében, hiszen az egyik legnagyobb részvé­nyesként aligha lehetett érdekelt abban. A Ferenc- és Józsefvárosi Takarékpénztár várható csődjéről 1873 júniusá­ban terjedtek el az első hírek. A pénzintézet vezetése ugyanis tárgyalásokat 1MStiller M.: Védbeszédek i. m. 142-143. 135 Magyar Újság, 1873/118-121. (május 26-29.) 136 Stiller M.: Védbeszédek i. m. 135. 137 Stiller M.\ Védbeszédek i. m. 136-137., 190. 138 MNL OL K 231 1899-10-48954. Üzleti jelentések az 1871., 1872. évről. 139 BFL IV 1303. j. 2. d. Választási névjegyzékek. Névjegyzéke a budapesti 1200 legtöbb adófi­zetőnek. Pest város, 1873. E szerint Jordán három ferencvárosi, továbbá két terézvárosi bérházat birtokolt, és 965 forint 73 krajcár adót fizetett. 140 Az 1872. évi országgyűlési választásokról a Ferencvárosban készült jegyzőkönyvben az if­jabb Jordán Károly szerepel (Vidats szavazójaként), az idősebb viszont nem. (BFL IV 1303. j. 2. d. Választási névjegyzékek. Választási jegyzőkönyv, Pest-Ferencváros, 1872. június 19.) Egy 1877-ben keletkezett közjegyzői okirat szerint az idősebb Jordán Károly akkor az V kerületi Erzsébet téren lakott, az ifjabb pedig a ferencvárosi Kétnyúl utcában. (BFL VTI. 169. 1148.) Az idősebb Jordán Károly özvegye, Planer Rozália 1910-ben a 41 ingatlanja után beszedett bérleti díjnak köszönhető­en Budapest nyolcadik legnagyobb adófizetője volt. (Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Bp. 1979. 123.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom