Századok – 2013

MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293

folytatott néhány nagyobb bankkal, feltehetőleg tartozásai átütemezéséről. A tárgyalások nem jártak sikerrel, így Vidats július 14-én, a legnagyobb hitelezők értekezletén bejelentette, hogy „békés liquidatióra”, vagyis a takarékpénztár felszámolására kényszerülnek. Megígérte, hogy a betétesek hiánytalanul hozzá fognak jutni pénzükhöz, mert ahhoz a pénzintézet elegendő vagyonnal rendelkezik. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy a részvényesek a befektetett pénzüknek legfeljebb töredékét fogják megkapni.141

Vidats számára minden bizonnyal lelkiismereti kérdés volt, hogy a többnyire helybeli iparosokból álló ügyfélkört ne érje veszteség, hiszen a takarékpénztár az ő érdekükben jött létre. Éppen ezért komoly csapást jelentett számára, hogy a takarékpénztárnak hitelező bankok végrehajtást kértek a kifizetetlen váltókra. A Ferenc- és Józsefvárosi Takarékpénztár vezetése a végrehajtás elől menekülve július 23-án csődöt jelentett. A csőd miatt kérdésessé vált, hogy a betétesek hozzájutnak-e valaha a pénzükhöz. Július 24-én tartott gyűlésükön ezért úgy döntöttek, hogy megkísérlik leállíttatni a csődeljárást és elérni a felszámolás folytatását. Törekvésük azonban nem járt sikerrel.142

A csőd nemcsak lelkiismeretei okokból jelentett csapást Vidats számára. A takarékpénztár bukása fizetésképtelenné tette a Vidats-gyárat, ami ezért szintén a csőd szélére került.143 Emellett törölték Vidatsot a fővárosi választók névjegyzékéből, mivel a vonatkozó törvény értelmében az nem szavazhatott a helyhatósági választásokon, akinek vagyona csőd miatt zárolás alá került.144 Vidats így nem indulhatott az egyesített Budapest 1873 őszére kiírt első helyhatósági választásán, vagyis vége szakadt több mint egy évtizede tartó fővárosi politikai pályafutásának.

Tóvölgyi Titusz, szélsőbaloldali újságíró, Vidats halálára írt nekrológjában alig burkoltan a kormányt vádolta a takarékpénztári csőd előidézésével, így fogalmazott: „De ha sírodban nem találsz nyugalmat, ha fölver onnan árváid jaja, oh akkor menj el ama jobboldali pénzintézetek vezetőihez is, és kopogtasd meg a Wertheim kasszát, hadd nyíljék föl, hadd hulljon hát a világ elé az is, ami ott van: a legtöbbjében bizonnyal feltalálják a bukásnak magasabb kezek által elsimított fekete nyomait [...]”.145

Nem ismerjük az összes olyan bank nevét, amelyek váltóvégrehajtást kértek a takarékpénztár ellen, de tudjuk, hogy köztük volt a Monarchia jegybankja, az Osztrák Nemzeti Bank.146 Erre vonatkozóan nem tűnik alaptalannak TóVTDATS JÁNOS TRAGÉDIÁJA 1323

141 Pesti Napló, 1873/161. (július 15., esti kiadás); Magyar Újság, 1873/164. (július 18.)

142 Magyar Újság, 1873/170. (július 24.), uo. 1873/172. (július 27.); Pesti Napló, 1873/169. (július 24., esti kiadás).

143 Pesti Napló, 1873/175. (július 31., reggeli kiadás)

144 BFL IV 1303. j. 2. d. Választási névjegyzékek. A csődbe jutottak névjegyzéke, 1873. április-szeptember. (A legtöbb adófizető névjegyzékében a csődbe jutottak nevei áthúzva szerepelnek.) - v. ö. 1872. évi XXXVI. Törvénycikk Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről.

145 Szabadság mint a Nép Zászlója, 1873/46. (november 15.)

146 Pesti Napló, 1873/169. (július 24., esti kiadás); Magyar Újság, 1873/172. (július 27.). A Pesti Napló csak az Osztrák Nemzeti Bankot nevezi meg. A Magyar Újság viszont példaként említi még a Magyar Általános Földhitel Részvénytársulatot is, ami azt sejteti, hogy más pénzintézetek is benyújtották követelésüket.