Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
kormányzó úrnak jelenteni” megfogalmazás, jól mutatja Vidats szerepfelfogását: a kiegyezés után is Kossuth magyarországi megbízottjának tekintette magát. Többször is figyelmeztette a volt kormányzót, ha olyan ember igyekezett annak közelébe férkőzni, akit ő biztos, vagy biztosnak vélt értesülések alapján erre méltatlannak, illetve megbízhatatlannak ítélt. Rendszeresen továbbított Turinba a hazából Kossuthnak küldött írásokat, ajándékokat.19 A volt kormányzó nagyra becsülte, ha pedig tehette, tekintélyével támogatta és tanácsaival segítette Vidats tevékenységét. Kapcsolatukat azonban ugyanaz az egyoldalúság jellemezte, ami általánosságban is meghatározta Kossuthnak a magyarországi politikához való viszonyát. Mindig Vidats ajánlotta fel szolgálatait, Kossuth elfogadta azt, irányt mutatott, de sohasem kezdeményezett. Kossuth és az őt vezérének tekintő magyarországi párt programjában fontos helyet kapott a demokratikus eszmék képviselete. Vidats közéleti működésében ezekkel összefüggésben igen hangsúlyosan jelent meg a szociális gondoskodás gondolata is. Felelősséget érzett gyárának munkásai, a ferencvárosi kisiparosok és kiskereskedők, a szerencsétlen sorsú volt honvédtársai iránt, akiknek szellemi és anyagi felemelése fontos célja volt tevékenységének. A politika iránti érdeklődésük felkeltésével ugyanakkor a függetlenségi eszme támogatóinak táborát is növelni igyekezett. Vidats elveit főként tettei mutatták meg. Nem tartozott a programalkotó, elméleti vitákat folytató politikusok közé. Tekintélyét elsősorban szilárd elvhűséggel párosuló, fáradhatatlan és sokoldalú szervező tevékenysége alapozta meg. Ehhez a tevékenységhez teremtett új kereteket 1867-ben az alkotmányosság visszaállítása. A titkos szervezkedések időszakát teljes egészében a törvényes politizálás váltotta fel a kiegyezés után Vidats életében. Ez azonban távolról sem jelentette azt, hogy szabadon képviselhette elveit. Ezúttal viszont már nem az abszolutista bécsi birodalmi kormányzat, hanem a parlamentáris alapokon működő magyar kormány igyekezett útját állni törekvéseinek. Az új helyzet új eszközöket igényelt, de az a legkevésbé sem volt nyilvánvaló, hogy milyeneket. Hiányoztak az alapvető szabadságjogok gyakorlásával kapcsolatos törvények, és nem lehetett tudni, milyen taktikát alkalmaz majd a kormány, hogy visszaverje a kiegyezéses rendszer ellen indított támadásokat.20 A szélsőbaloldali politizálás lehetőségei, vagy inkább korlátái éppen azoknak a kormányzattal való összecsapásoknak a során körvonalazódtak, amelyeknek Vidats is részese volt a kiegyezést követő hat évben. Egyleti politizálás 1867 tavaszán buda-pesti honvédegylet néven újjáalakult az 1861-es pesti honvédegylet, melynek Vidats János ismét választmányi tagja lett. A következő hónapokban országszerte nagyjából 50-60 honvédegylet alakult meg vagy kezdVIDATS JÁNOS TRAGÉDIÁJA 1297 19 MNL OL R 90 5178. Vidats-Ihász, 1869. április 13. 20 A kormányzati politika ellentmondásairól, a rendszer bizonytalan legitimációjáról: Cieger András: „Királyi demokrácia”. Szabadságjogok a magyar liberálisok reformterveiben 1867 után. Aetas 24. (2009) 3. 55-82.
