Századok – 2013
MŰHELY - Papp Júlia: Régiség- és ritkasággyűjtés a 18. századi Erdélyben. Laurentius Weidenfelder szász evangélikus lelkész gyűjtői kapcsolati hálója V/1269
1278 PAPP JULIA mennyire is érdeklődő személy kezébe került egy történeti forrás, oklevél, lemásolta azt. Az így keletkezett másolatgyűjtemények jelentőségét nemcsak abban kell keresnünk, hogy az adatok levelezésekben való továbbítása fontos része volt a kor tudástranszferének, hanem abban is, hogy számos, azóta elveszett eredeti kézirat, oklevél szövegét megőrizték. Weidenfelder Magyarország és Erdély történetére vonatkozó középkori oklevelek másolatait gyűjtötte össze, közöttük például IV (Kun) László magyar király (1272-1290) 1283-ban kelt okleveléét a tokaji vár építéséről. Öt - 1329 és 1589 között keletkezett oklevél a Nagyszebentől 48 km-re található, a 13. század elején épült kerci egykori cisztercita apátsághoz kapcsolódik.57 Az okleveleket Weidenfelder elküldte Martin Schmeizelhez, aki fel is használta azokat Anecdote ad Hungáriáé & Transylvaniae... című kéziratában.58 Weidenfelder öt másik — tehát a Seivert által említettek között nem szereplő — oklevélmásolata59 közül kettő szintén a kerci kolostor történetéhez kapcsolódik. Weidenfelder 1745-ben másolatot készített egy kéziratról, mely az 1594. évi erdélyi eseményekről tudósít.60 Az eredeti szöveg szerzője — mint a történeti-filológiai kutatás a 20. század elején rámutatott61 — valójában nem a Weidenfelder által adott címben szereplő Böjthi Veres Gáspár (1590 k.-1640 után), hanem az antik emlékek iránt is érdeklődő történetíró, Szamosközy István volt. Weidenfelder másolatát 1767-ben — mint a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kéziratban olvasható — újból lemásolták, s ismerjük a szövegnek még egy 18. századi, nem teljes másolatát.62 3. helytörténeti, várostörténeti kutatásai Weidenfelder kéziratai közül kettő Szászsebeshez kapcsolódik. Az egyik bemutatta azokat az iskolai reformokat, melyek az ő igazgatósága alatt mentek végbe (Imago Scholae Novae Müllenbachianae), a másikban pedig jegyzeteket írt Georg Soteriusnak Szászsebes történetével foglalkozó kéziratához. Ezek közé tartozik például a Raupenkirche elnevezés magyarázata, mely szerinte a minden évben Pünkösd előtt két héttel tartott, hernyók elleni szentmiséhez kapcsolódik,63 s számos, néha kritikai megjegyzést fűzött a városban és környékén talált régészeti-epigráfiai leletekkel foglalkozó szövegekhez is. írt például 57 Seivert 1785, 484-^85. 58 Seivert 1785, 373. 59 Urkundenbuch zur Geschichte der deutschen in Siebenbürgen. Gefördert vom Beauftragten der Bundesregierung für Kultur und Medien aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages. http://germa229.uni-trier.de:3000/search_history/homehelpl_text. Urkunde Nr. 38 aus Band I.; Urkunde Nr. 514 aus Band I.; Urkunde Nr. 1591 aus Band III.; Urkunde Nr. 2687 aus Band V; Urkunde Nr. 3010 aus Band V 60 Historica narratio quorundam gestorum Sigismundi Bathori fatalis olim Transsylvaniae principis auctore Boithino. .. 61 Gy. Szekfu, ’Szamosközy műve az 1594 év eseményeiről’, Századok 42 (1908) nr. III. 217-244. 62 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár. Quart. Lat. 492.; Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár. Történelem, 4—r. 117. 44r-107r. 63 Seivert 1785, 484.