Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Judit: Komoly Ottó, Kasztner Rezső és a magyar cionisták embermentő tevékenysége 1944-ben I/107
126 MOLNÁR JUDIT zsidók.13 1 A nyilas kormány az első kategóriába soroltakat már november 10-től kötelezte az úgynevezett „nemzetközi-gettóba" vagy „védett" gettóba költözésre.13 2 A „nemzetközi gettót" a Pozsonyi út - Szent István park környékén szervezték meg, ahol körülbelül 120-140 házban összesen mintegy 30-35 ezer „védett" zsidó érte meg 1945. január 18-át, amikor a főváros pesti oldalát a Vörös Hadsereg megtisztította a németektől és magyar szövetségeseiktől. Szálasi a harmadik kategóriába sorolta azokat a zsidó gyerekeket, akik a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt álló gyermekotthonokban voltak elhelyezve, valamint a rájuk felügyelő személyzetet.13 3 Ókét és az összes többi zsidót a Dohány utca - Wesselényi utca környékén megszervezett „nagy" budapesti gettóba kezdték költöztetni november 17-től.13 4 Az NVK „A" szekciója, melynek megalakulásakor a — mindkét gettó területén kívül lévő — Mérleg utca 4. szám volt a központja, szeptemberben még a Spanyolországba küldendő gyermekeknek keresett házakat. Szálasi hatalomátvételét követően Born és Schirmer — Komoly Ottóval többször is egyeztetve — tárgyalásokat kezdeményezett a német követséggel és az új kormány tagjaival. Tárgyaltak Grell német követségi tanácsossal, valamint eljártak a Honvédelmi Minisztériumban, a Külügyminisztériumban, a Miniszterelnökségen - kevés eredménnyel.135 Amikor elkezdték összeszedni a zsidó férfiakat és nőket, egyre több bejelentés érkezett a Mérleg utcába, hogy a gyerekek egyedül maradtak a lakásokban. Born beleegyezésével Komolyék sorban elkezdtek bérbe venni házakat, lakásokat az árván maradt zsidó gyerekek elhelyezésére, élelmezésére, orvosi ellátására.136 Born 1945. júniusi összegző jelentésében úgy emlékezett, hogy a gyerekotthonok száma elérte a 30-at, és a gyerekek száma öt-hatezer között mozgott.137 1944. november 21-ei összefoglaló kimutatása szerint az „A" szekciónak 9 irodája működött, 23 gyermekotthon már létezett és 8 előkészületben volt, 2 csecsemőotthont külön szerveztek. Mindezeken túl 8 népkonyhát működtettek, 14 élelmiszerraktárral rendelkeztek, külön konfekcióüzem, sajtüzem, szabóműhely és cipészműhely működött, valamint 21 kórházat tartottak fenn.13 8 Komolyék úgy gondolták, 131 The Destruction, Doc. No. 241. 528-531., Vádirat 4. (Kézirat.) 132 Vádirat 4. (Kézirat.) Forgács József, Budapest rendőrfőparancsnoka rendelete a „védett" gettó megszervezéséről. 133 Uo. 134 Vajna Gábor belügyminiszter gettó-rendelete közel két héttel később, november 29-én jelent meg. Közli: Vádirat 4. (Kézirat.) Ennek ellenére, amikor elterjedt a híre a fővárosban, hogy hol lesz a gettó, többen elkezdtek hamarabb beköltözni erre a területre. A „nagy" gettóban közel 70 ezer ember érte meg a felszabadulást. las yva, p 31/44, Komoly Ottó naplója, 1944. október 16., 17., 18., 20., 21. 136 Lásd pl. uo. október 26., október 30., november 10. 137 YVA, O. 15. H/270. „Naponta 30^10 anya jelent meg a delegáció gyermekvédelmi irodáiban, segítséget kérve gyerekeik számára. Gyakran az apákat és anyákat is elvitték, és a házmester jelentette, hogy a kifosztott lakásokban elhagyott kisgyerekeket találtak. Ismételten előfordult, hogy a házak ajtai elé csecsemőket tettek kosárban egy cédulával, hogy a Vöröskereszt gondoskodjon a csecsemőről" - írta Born 1945. júniusi jelentésében. 138 Vádirat 4. (Kézirat.) Komoly naplójából és Kiss Istvánnak, egyik munkatársának 1946 januárjában keletkezett visszaemlékezéséből tudjuk, hogy fentieken túl néhány további épületben is elhelyeztek gyerekeket. YVA, P 31/44, Komoly Ottó naplója, 1944. november 29., december 13., Magyar Zsidó Levéltár, DEGOB, 3622. jegyzőkönyv.
