Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1177 fejét kitekerték már Lombard-Velencében. Ausztria ott is ígért, királyi szót adott, s azt utóbb gyalázatosán megszegő [...] Az olaszok kikiálták a respublikát, s Radetzkyt a tiroli hegyek közé kergették.” Az ausztriai ház nem akar megválni ettől az embertől, aki Ausztriának gyomra volt. „Ez által akarta fölemészteni a birodalom népeit.” Azok azonban megfeküdték a gyomrát, s most „Krakkó és Olaszország már kiszabadult, mint Jónás próféta a cethal gyomrából”.67 Ennek a beszédnek, váratlan szóképeinek és fordulatainak ismeretében megérthetjük, hogy miért nevezték Vasvárit népszónoknak a kortársak. (Ez az elnevezés olyan elterjedt volt, hogy leveleket kapott ilyen címzéssel.) Március 31-én történt még valami, Vasvárit személyesen érintő esemény. Aznapi dátummal, „Tisztelt Polgártárs!” megszólítással levelet kapott Lővei Klárától. A levél bevezető sorai sajnálkoznak, hogy Vasvárit nem találták otthon. Kárpótlásul hallhatták „az isten szabad ege alatt tartott nagyszerű szónoklatát”. A folytatásból értelemszerűen kiderül, hogy Vasvári időben kézhez kapta Lővei Klára március 23-án írott levelét, s szombaton (25-én) megkereste Barabás Miklóst. A művész megrajzolta az arcképet, sőt arról a nyomdai kivitelezés is gyorsan elkészült. A levél ugyanis így folytatódik: „A grófnő tisztelteti kegyedet, s 25 példányt küld arcképéből; még 200-ról rendelkezhetik, mi végett kérdezi kegyedet, legyen szíves véleményét megüzenni, miként rendelkezhetnők. A grófnő ingyen szeretné kiosztani, azoknak, kik akarják bírni; e szerint hogy lenne jobb, valamely könyvárusnál letenni - és kinél? Vagy talán kegyednél tennők le, hogy tetszése szerint oszthassa ki barátjai közt.” Várják pár soros nyilatkozatát, „ha személyesen nem jöhetne hozzánk holnap”. Ekkor a levélért reggel a szálláshoz küldenének.68 Vasvári az arcképeket könyvárusi forgalomba bocsátotta. A Marczius Tizenötödike április 6-i számában, a hirdetési oldalon megjelent az értesítés, hogy Vasvári Pál arcképe kapható Pesten Emich és Magyar könyvárusoknál. Ara 10 kr. pp. [vagyis ezüstkrajcár]. „A bejött összeg fordíttatik a 15-i marcziusi emlékére.”69 Vasvári arcképe rövidesen kiadványban jelent meg. A lap április 19-i száma arról tudósított, hogy Magyar Mihálynál megjelent „A magyar forradalom napjai” című kiadvány, amelyet Nyári Albert írt. „1-ső füzet Vasvári arcképével csak 20 krajcár.” A hirdetés közi, hogy Nyári munkája 12 füzetből fog állni Bulyovszky, Jókai, Petőfi Irányi, Viddcs, Táncsics és Degré arcképével.70 Visszatérve a grófnő nagyvonalú eljárására, VASVÁRI PÁL KRITIKAI ÉLETRAJZÁHOZ 67 A március 31-i kiáltvány szövege PH 1848. április 1. Pap, Okmánytár I. 45-47. Vasvári beszéde: Thallóczy, Vasvári 69-73. (Megjegyezve, hogy a beszédet gyorsírással rögzítették.) A márciusi ifjak 1988. 328-330. Varga, Jobbágyfelszabadítás 281-282. szerint a proklamáció és a beszéd között ellentmondás van. 68 Vasvári iratai 51-52. Sáfrán, Teleki Blanka 539. (A címzés változatlanul Fejér Pál.) Utóirat: „A lányok mind tisztelik kegyedet. A Gerando levelét is ide zárom.” Az iratok közt található De Gerandonak április 13-án Vasvárihoz írott levele. Ld. Források 35-36. Lővei Klára azonban más levelet mellékelhetett. 69 Március 15. emlékére március 24-én a választmányi ülésen egy emlékoszlop állításáról határoztak. MT 1848. március 25. Mivel a hirdetés csak egyszer jelent meg, ez azt jelenti, hogy az arcképek hamar elfogytak. 70 Nyári munkájából csak a 2. füzet jelent meg Bulyovszky arcképével. A következőt már az osztrákok foglalták le. Vasvári arcképét ld. A márciusi ifjak 2000. 69. Vasvári aláírása alatt a nyomtatott szöveg: „Tanítójoknak hála jeléül a Teleki Blanka nevelő intézetének növendéki.”
