Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1170 URBAN ALADAR zalmasa írta. Az összegre a továbbiakban nincs adat. (A levélkéhez mérete alapján csak papírpénzt lehetett csatolni.) A levél és a pénzküldemény kétségtelen bizonyítéka annak, amit az iratok ismeretében Thallóczy már megjegyzett, hogy ti. a grófnő és Lővei Klára nagy figyelemmel és rokonszenwel kísérték Vasvári Pál tevékenységét.41 A levelet úgy tekinthetjük, hogy a grófnő tudomásul vette és támogatta Vasvári politikai szereplését és ambícióját. (Rövidesen gondoskodott is Vasvári helyettesítéséről.) Március 18-án reggel indult a főváros küldöttsége hajón Bécsbe, illetve Pozsonyba. A sajtó arról tudósított, hogy a küldöttség szónoka Hajnik Pál lesz. Magával viszi „a lelkes ifjúság” petícióját is, amelyet a tanári testület kiküldött tagjai hagytak jóvá és adtak át (ti. az előző napon) a választmánynak. Az egyetem petíciójának képviseletében csatlakozott a küldöttséghez Szabó János rektor és Balassa János egyetemi tanár.42 Március 19-én a reggeli órákban érkezett meg a főváros küldöttsége Pozsonyba. Kossuth javaslatára a 12-kor kezdődő kerületi ülésen fogadták. Hajnik Pál a március 16-án elfogadott folyamodvány megszólítását használva, „Felséges Haza!” szavakkal kezdte tisztelettudó hangvételű beszédét. A Budapesten lezajlott „nagyszerű események” méltatása után közölte, hogy a március 15-én elfogadott petíciót benyújtva csatolja az egyetemi ifjúság által készített és az egyetem tanárainak aláírásával ellátott kívánalmakat.43 Ezt követően az ülésen elnöklő Széchenyi István felszólította a követeket, hogy nyilatkozzanak az előterjesztésről. Kossuth jelentkezett szólásra. Valószínűleg délelőtt már beszélt a küldöttekkel, s talán megismerte a petíció szövegét is. Hosszú beszédében méltatta Buda és Pest lakosságának szerepét, majd elhangzottak kemény szavai: „Buda-Pestet az ország szívének tartom, de urának tartani soha nem fogom.” Ezt követően javasolta a petíció és a kérelemlevél felolvasását. Ezt követően a petíciós beadványban csak most elhangzott, az országgyűlés Pestre költözését sürgető kérelemre kijelentette: az országgyűlés már csak néhány napig tart, s mire lemennének Pestre, az országgyűlést már be is fejezhetik.44 A főváros küldöttségének útjáról Hajnik március 23-án számolt be a választmánynak. E szerint március 19-én megérkezve Pozsonyba, először Batthyá-41 A levelek között található Lővei Klára 1847. június 28-án kelt levele, amelyben a grófnő üzenetét továbbítja a beteg Vasvárihoz, hogy .jelenleg mindenek felett fődolog egészsége”, így ne fáradjon „a tanulási órára”. Vasvári iratai 38. Októberben a lánykák kirándulásukra Vasvárit is meghívták. Október 10-én Lővei Klára arról értesítette Vasvárit, hogy ha délután nagy szél lesz, úgy kocsival mennek Budára Ezért fél háromra a lakásukhoz várják őt. Vasvári iratai 265. Más levelek arról szólnak 1847 decemberében, hogy a lányok köhögnek, illetve sétálniuk kell, ezért ne jöjjön. Vasvári iratai 258., 261., 263. 42 PH 1848. március 18., NU 1848. március 19., Jelenkor 1848. március 21. Birányi, Pesti forradalom 54. Az ifjúság 9 pontból álló petícióját az említettek mellett Rupp N. János és Arányi Lajos professzorok írták alá. Szentpéteri, A bölcsészkar 372. Tehát az ifjúság petícióját nem Pozsonyba utazott képviselői nyújtották be. 43 Hajnik beszédének szövege KLÓM XI. 674. Ez természetesen rövidebb, mint a 16-án elfogadott beadványnak a 12 pont előterjesztését megelőző bevezetése. 44 KLÖM XI. 674-677. Varga, Jobbágyfelszabadítás 168-169. Kossuth erőshangú nyilatkozatához nem kell feltételezni valami délelőtt elhangzott szóváltást Vasvárival. Az elutasítás az országgyűlés leköltözését elváró petíció fogalmazóinak (Nyáiy Pálnak?) szólt. Vasvárival kapcsolatban viszont felmerül a kérdés, hogy miért jegyezte fel Széchenyi ezen a napon, hogy Vasvári „quel charmant gar gon”? Hajnik beszédéről pedig azt írta, hogy annak kifejezésmódja zordan parancsoló volt. Széchenyi Napló 1211.
