Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159

VASVÁRI PÁL KRITIKAI ÉLETRAJZÁHOZ 1169 A két fővárost március 16-án és 17-én elsősorban a nemzetőrség szervezé­se foglalkoztatta. Természetesen nagy lendülettel folyt a Pozsonyba és Bécsbe készülő küldöttség útjának gyors előkészítése. A választmány előterjesztését követő napon elkészült az országgyűlésnek benyújtandó folyamodvány. Szöve­ge a „Fölséges Hazai” megszólítás után azzal a megállapítással indul, hogy amíg Európa más nemzetei és népei csak vérrel tudták a reformokat kivívni, a város megmaradt „a béke és törvényesség ösvényén”. Hangsúlyozza, hogy a nemzetnek az országgyűlésen képviselt osztálya fél százada sürgeti „a refor­mok néhány pontjait”, de azok vagy a főrendeknél, vagy az „idegen érdekű mi­nisztereknél” vereséget szenvedtek. Most Buda-Pest „testvérileg egyesült ta­nácsa”, polgársága és összes lakossága az Európát megrázkódtató események közepette úgy véli, hogy a béke csak úgy lehet biztos, „ha alkotmányunk sánca­iban minden honpolgár saját jogait s érdekeit fogja védeni”. Mivel kívánataik egy része a Helytartótanács rendelkezése által teljesült, a többiek törvény általi biztosítását kérik a város 160.000 polgártárs nevében, amint az a következők­ben összegződik. A 12 pont szövegének beiktatása után megismétlik a „Fölsé­ges Hazához” intézett kérést. Aláírás: Buda-Pesten 1848. március 17-én Oeff­­ner Ferenc polgármester és Szepessy Ferenc polgármester.38 A folyamodvány (petíció) szövegét a bizottmány március 17-i ülésén felolvas­ták. Ugyanitt nyújtotta be az egyetemi ifjúság az egyetem rendezéséről fogalma­zott, 9 pontból álló petícióját. Meghallgatva ezeket a jól átgondolt követeléseket, a bizottmány úgy határozott, hogy azokat csatolni fogják a város kérelméhez.39 A nap történetéhez tartozik még egy, a Vasvári iratai között található megszólítás és dátum nélküli levél. Szövege: „Előre nem gondolható esetekre nézve küldi a grófné szíves üdvözletével az ide zárt összeget. Honfi jobbot nyújtva szerencsés utat kíván L. Klára.” Utóirat: „Kéri a grófnő kegyedet, le­gyen szíves Bécsből egy szóval tudatni bennünket mint létéről.” (Kiemelés az eredetiben.)40 A levelet Lővei (Leőwey) Klára, Teleki Blanka munkatársa és bi­bízták, ki Budán azt a választ kapta az éppen ülésező tanácstól, hogy már meghozták a határozatot. Kéry, Napi krónikák 190. Arra azonban a tudósítás célzást sem tesz, hogy Irányit és a zászlóval vo­nuló kíséretét Budán katonai készültség várta volna. Erről Spira, A pestiek 35. Forrása Irányinak az Ország-Világ 1884. évi folyamában megjelent emlékezése. 38 BM 1848:3269. Külzetén: „A Felséges Hazához Buda-Pest közönsége”. A folyamodvány ere­deti. Ezek szerint nem helyezték el az országgyűlés beadványai közé. Szövegét közli Birányi, A pesti forradalom 47-49. A folyamodványt nemcsak a két polgármester írta alá. A két hasábban sorakozó aláírások bal oldalon Oeffner, a jobb oldalon Szepessy polgármester neve után következnek. A 81 alá­író között a jobb hasábban Irányi Dániel, Kacskovics Lajos, Nyáry Pál, Kendelényi Károly, Hajnik Pál társaságában megtaláljuk Vasvári Pál aláírását. Petőfi aláírása nem szerepel. 39 „A magyar kir. egyetem összes tanuló ifjúsága követelései.” PH 1848. március 18. Birányi, Pesti forradalom 50. Kéry, Napi krónikák 188. A Pozsonyba és Bécsbe induló küldöttségről a pesti Rendre Ügyelő Választmány március 17-én kiáltványt adott ki. NU 1848. március 19. 40 Vasvári iratai 104. Kisformátumú, összehajtott, lepecsételt levélke. Címzése: Fejér Pál Úr­­nak/Pesten. (A Vasvári családnevet, mint írói nevet 1846 óta használta. Ld. Levele Frankenburg Adolfhoz, az Életképek szerkesztőjéhez. A márciusi ifjak 1998. 37-39.) Ha hihetünk a Vasvárival ba­ráti viszonyban volt Bulyovszky Gyula emlékezéseinek, úgy a Pozsonyba indulás előtti éjszakán egy szabó hirtelen gallér köpönyeget (körgallért) készített Vasvárinak. A váratlan ötlet, illetve a megren­delés anyagi fedezete a grófnő pénzküldeménye lehetett. Bulyovszky Gyula visszaemlékezése. Fővá­rosi Lapok, 1877. március 15. Hatvány Lajos, így élt Petőfi. Bp. 1967. II. 307-308.

Next

/
Oldalképek
Tartalom