Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1164 URBAN ALADAR táborban tett látogatása, majd a „hadi akadémia” tanáraként folytatott tevékenysége után Debrecen következett. Az 1849. év zsúfolt eseményei a Rákóczi-szabadcsapat szervezésétől, a havasokban folytatott hadjáraton át a július 9-én Mariselnél bekövetkezett hősi halálig terjednek. A terjedelmes tanulmány szemléletes képet nyújt a huszonhárom évesen elhunyt fiatal forradalmár életéről.21 Ez az írás nem tartalmaz lábjegyzeteket, csupán zárójelbe tett rövid utalásokat a forrásokra. Ezeket az olvasó a kötet végén található igen részletes bibliográfia alapján azonosíthatja. Vasvári 1849. évi tevékenységéről Hermann rövidesen jegyzetekkel gazdagon ellátott tanulmányt publikált egy emlékkönyvben.22 A Vasváriról szóló irodalomhoz sorolhatjuk még az Üj Magyar Életrajzi Lexikon Vasvári szócikkét, amelynek szövege a korábbi információkat ismétli, de felsorolja Vasvárinak nyomtatásban megjelent munkáit, s részletes szakmai bibliográfiát ad, beleértve az elmúlt évtizedekben folyóiratokban megjelent cikkeket is.23 Megemlítendő még Péntek László kötete, amely a Vasváriról szóló emlékezéseket, a Rákóczi-szabadcsapat történetét és dokumentumait ismerteti.24 A jelen tanulmánnyal a szerzőnek az a célja, hogy új források segítségével és a korábbi ismeretek újragondolásával segítsen tisztázni Vasvári tevékenységének részleteit a Batthyány-kormány idején. Bemutatja a fővárosnak és az egyetemnek az országgyűléshez delegált küldöttsége előkészületeit és eljárását, az eddig mellőzött iratok alapján Vasvári „kőre rajzolt” ábrázolásának létrejöttét, s általában Vasvári szerepét a mozgalmas március-áprilisi napokban. Közli Vasvári és Eötvös levélváltását az egyetemi tanári kinevezéssel kapcsolatban, valamint azokat az eddig figyelemre nem méltatott kisebb-nagyobb iratokat, amelyek fontos összefüggéseket világítanak meg. Bemutatja Vasvári háttérbe szorulását május elején, kísérletét önálló klub alakítására, belekeveredését a Lederer elleni május 10-i tüntetésbe, s magyarázatot keres tervezett erdélyi útjának elmaradására. Tisztázni szeretné, hogy mikor és miért szűnt meg Vasvári fogalmazói állása a belügyminisztériumban, s hogyan nevezte őt ki Kossuth az adó- és pénzügyi osztály titkárának. Vizsgálja, hogy Vasvári hogyan csatlakozott az Egyenlőségi Társulathoz, több hetes betegsége után hogyan kapcsolódott be a szervezet munkájába és játszott fontos szerepet az augusztus végi - szeptember eleji napokban. Végül foglalkozik sikertelen Somogy megyei küldetésével, s azzal, hogy miként tért vissza a fővárosba, mint Batthyány Lajos miniszterelnök futára. 21 Hermann Róbert, Vasvári Pál (1826-1849). In: A márciusi fiatalok nemzedéke. „Nem küzdénk mi sem dicsőség - sem díjért”. Szerk. Körmöczi Katalin. A Magyar Nemzeti Múzeum kiadása. Bp. 2000. 27-66. 22 Hermann Róbert, Történetíróból katona - Vasvári Pál utolsó éve. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza tiszteletére. Bp. 2000. 269-295. 23 Új Magyar Életrajzi Lexikon VI. Bp. 2001. 1139-1140. 24 Péntek László, Bölcsőtől a csatatérig. Tiszavasvári, 2009.
