Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1165 1. VASVÁRI PÁL ÉS AZ 1848. MÁRCIUS - ÁPRILISI ESEMÉNYEK Vasvári Pál az említett két hónapban a nyilvánosság előtt igen sokat szerepelt. Ezekről szólva általában mellőzzük a többnyire ismert részleteket, s elsősorban az ő szerepét ismertetjük. Néhány esetben azonban vázoljuk a nagyobb összefüggéseket. Március 15-e előtt Vasvárival kapcsolatban két dolgot említenénk. Az egyik: Aláírási ív. A pesti középponti ifjúság és szellemrokonai lakomájára.”25 A másik említendő dolog Vasvári beszéde, amely március 14-én az Ellenzéki Kör ülésén hangzott el. A fiatal radikális politikus ezzel mutatkozott be a szélesebb politikai közvélemény előtt. Az ülés témája Irinyi Józsefnek az országgyűléshez benyújtandó tervezete volt, amely 12 pontban fogalmazta meg a teendőket. A vita során az elnöklő Fényes Elek Vasvárinak, az ifjúság képviselőjének adta meg a szót. Vasvári kijelentette, hogy az ifjúság nagy része rögtöni petíciót sürget. Teszi ezt az Európát komolyan fenyegető események miatt. A nemzetek nem szemlélhetik közönyösen „a nagyszerű világeseményeket”. Majd váratlan fordulattal így folytatta: „Mi magyarok küszöbül állunk az európai és ázsiai élet között. Tetszésünktől függ a választás. Keleten a politikai ájulásba szenderült népek mocsara áll; nyugaton a felébredt nemzetek élettava!” Az éledő nemzetek karjába kell fogózkodnunk, mert különben elveszünk. „A francia kakas már harmadszor is kukorékolt: a hajnal minden életrevaló nemzetnél kezdődik...” A beszéd képekben gazdagon folytatódik (a kriptába zárt hölgy, illetve a lehorgonyzóit, mozdulatlanul álló hajó hasonlatával), majd visszatér a kiinduláshoz. A mostani országgyűlés nem elég erős a bécsi kabinettel szemben, mert „nem a nemzet kifolyása”. A pozsonyi hullám ostromolja Bécset. Nekünk ehhez kell újabb hullámokat gerjeszteni, akár százat, akár egy milliót. „Mi tehát petíciót akarunk — összegezi a hosszúra nyúlt érvelést —, még pedig hatalmasat, hogy már egyszer legyen meg, aminek lenni kell! ” A beszéd hatására a gyűlés hajlott az azonnali lépésre. Klauzál Gábornak azonban sikerült elfogadtatni a határozatot, hogy a petíciót az ellenzék Központi Bizottsága elnökéhez, Batthyány Lajoshoz juttassák el. Ezt követően országos aláírási kampányt kell szervezni, s csak ezután kell a petíciót az országgyűlés, vagy az uralkodó elé terjeszteni.26 Az azonnali akció elhalasztása miatt elégedetlen fiatalok a Pillwaxban gyülekeztek. Az emlékezések és a feldolgozások szerint a döntésbe belenyugvók és az ellene lázadó radikálisok között komoly vita folyt. (Petőfi a közgyűlésen nem volt jelen. Azt, hogy a kávéházban jelen lett volna, nem tudjuk.) Többen, így Vasvári, Bulyovszky Gyula, Vidats János és mások ragaszkodtak az eredeti VASVÁRI PÁL KRITIKAI ÉLETRAJZÁHOZ 25 A szöveg folytatása: „A bejövendő költség által a zene lesz biztosítva, az étkezés étlap szerint. A hely a keddi közgyűlésben fog meghatároztatni. Legkevesebb aláírási összeg 20xr.” Kibocsájtó: Oroszhegyi Józsa pénztárnok. Irattartó: Vasvári Pál. Aranykéz u. 30. 3. e. 18. ajtó. Az íven 18 aláírás található. Az első Vasvári, a második Szathmáry Pál, a hatodik Jókay Mór, a tizedik Nyáry Albert. Vasvári iratai 304. 26 A beszéd szövege: Vasvári 1956. 281-283. Nyári, A magyar forradalom 20-22. A márciusi ifjak 1988. 319-321. Kéry, Napi krónikák 146. Az est lefolyására, Klauzál szerepére Varga, Jobbágyfelszabadítás 82-89.
