Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Hermann Róbert: Eötvös József három levele V/1149
1150 HERMANN ROBERT Az alábbiakban három eleddig részben vagy egészében publikálatlan Eötvös-levelet teszünk közzé. Ezek közül az első egy egyszerű ajánlólevél 1858-ból, igaz, egy olyan időszakból, amikorról egyetlenegy, Vachott Sándornéhoz írott levelet ismerünk Eötvöstől.5 A második jóval érdekesebb, részint a címzett személye, részint a szöveg tartalma, részint a levél sorsa miatt. A levelet Eötvös 1865. szeptember 10-én írta Andrássy Gyulának. Pontosabban, a levél dátuma 1865. augusztus 10., s az azt először, noha a bevezető és a befejező mondatok nélkül közreadó Kónyi Manó is ezzel a dátummal publikálta. Ezt vette át Voinovich Géza kötete is. Oltványi Ambrus azonban tartalmi ismérvek alapján egy hónappal későbbre, 1865. szeptember 10-ére datálta a levelet, s noha az eredetin is augusztus 10. szerepel, nincs okunk módosítani az Oltványi által korrigált dátumon.6 Eötvös és Andrássy 1865-1870 közötti leveleiből Kónyi összesen 10 levelet adott közre, pontosabban többségüket csak kivonatosan publikálta, és az eredetiek azóta sem kerültek elő. (További 13 levelet — szintén kivonatosan — Lederer Béla jelentetett meg, s jelenleg ezek eredetije sem ismert.)7 Az itt immáron teljes egészében publikált levélnek Kónyi az érdemi részét közreadta, ugyanakkor a bevezető és befejező bekezdéseken kívül is egész mondatokat, sőt, egy teljes bekezdést hagyott ki belőle jelöletlenül. Mindez megerősíti Cieger András nemrég megjelent tanulmányának azon megállapítását, hogy Kónyi közlései korántsem felelnek meg a forrásközlés jelenlegi szabályainak, s közreadóként gyakran nemcsak stilizálta, de politikai szempontok alapján tartalmilag is módosította a szövegeket.8 (Ezt egyébként Deák 1848-as beszédeinek szövegénél magunk is tapasztaltuk.) Az Eötvös által Andrássyhoz intézett többi levél esetében is — ahol a közlés időnként csak egy-két bekezdésre terjed ki — feltételezhető, hogy kiadatlan részeik is fontos adatokat tartalmaznak. A levél utolsó oldalán valószínűleg Kónyi jelölte meg íróónnal a közlés határát. A levél egy magángyűjteményből került elő nemrég, s némi reményt nyújt arra, hogy egyszer a többi levél is előkerül. Gángó Gábor-. Eötvös József az emigrációban, 1848-1850 (II.) Az élettörténet. Holmi, 9. (1997) 9. szám, 1279-1294. [Levelei nővéréhez, 1851, 1866-1868]; Gábor Gángó: Joseph Freiherr Eötvös in Bayern, September 1848 - Dezember 1850. In: Ungarn-Jahrbuch. Hrg. von Gabriel Adriányi, Horst Glassl, Ekkehard Völkl. Bd. 24. (1998-1999) München, 2000. 205-222.; Szilágyi Márton: Theodor Mommsen és Eötvös József ismeretsége. Aetas 20. (2005.), 3. szám, 123-139. [1858-1867]; Frank Tibor: Eötvös és Carneri. Ismeretlen osztrák-magyar véleménycsere a dualista berendezkedésről. Aetas 20. (2005.), 3. szám, 147-154. [1866]; Gángó Gábor - Gracza Lajos - Miklós Gergely: Eötvös József öt zenei tárgyú levele Friderike Müllerhez. Irodalomtörténeti Közlemények 109. (2005) 2-3. szám, 345-353.; Hermann Róbert: Eötvös József öt levele 1849-ből és 1864-ből. Századok 142. (2008) 1. sz. 205-219. 5 Hely nélkül, 1858. május 31. Közli Eötvös J : Levelek i. m. 284. 6 Deák Ferencz beszédei. S. a. r. Kónyi Manó. 2. kiadás. Bp., 1903. III. k. 1861-1866. 444-447.; Báró Eötvös J.: Levelek. - Életrajz, i. m. 78-84.; Eötvös J.: Levelek i. m. 437^142., 758. 7 Lederer Béla: Gróf Andrássy Gyula beszédei. II. k. Bp., 1893. 8 Cieger András: „Az Ön Deákján tanul a mi nemzedékünk” (Kónyi Manó és a Deák Ferenc beszédei). In: História mezején. A 19. század emlékezete. Tanulmányok Pajkossy Gábor tiszteletére. Szerk. Deák Ágnes és Völgyesi Orsolya. Szeged, 2011. 231-242.
