Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
1124 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF lenzéki csoportok között kialakuló jó viszony pedig valószínűleg közrejátszott a parlamentáris kormány eszméjének reformellenzéken belüli terjedésében. 2. 2. 3. Igazodás és elhajlás I - A municipalisták korteskedés elleni javaslatának továbbfejlesztése A jobbágyfelszabadítás kérdéséhez hasonlóan a korteskedés ügyében is jelentek meg municipalista irányultságú írások a centralista Pesti Hírlapban. Ezúttal azonban a centralista eszméken alapuló cikkeket író Kemény Zsigmond nem a municipalistákhoz hasonló elveket fejtegetett. Hivatkozott ugyan a reformellenzék zömének elveit bemutató írásra, de azt csupán kiindulópontnak használta saját elgondolása kifejtéséhez. Cikksorozatának az Ellenzéki nyilatkozat 1847. június 7-i aláírását követően megjelent darabjaiban pedig már nyíltan kiállt a centralizáció eszméje mellett is. A korteskedésről már Szalay is ejtett szót Tájékozás a’ választási jog mezején című cikksorozatában. Ebben kifejtette, hogy a megvesztegetetteket nem, csak a vesztegetőket büntetné szigorúan, mivel így a megvesztegetés tényére könnyebben derülhetne fény.146 A március 16. és augusztus 10. között megjelenő cikksorozattal párhuzamosan más írások is jelentek meg e témában a Pesti Hírlap hasábjain. Április 30-án a neves Kossuth-párti újságíró, Záborszky Alajos érvelt amellett, hogy a választási kihágásokat büntetni kell. Véleménye alátámasztására Szemere egyik e tárgyban tartott, de közelebbről meg nem határozott beszédére hivatkozott. A borsodi követ ebben rámutatott, hogy Angliában a választási vesztegetésekre fokonkénti büntetés van szabva, „sőt ismétlések’ esetében a’ választó választási, a’ választott pedig megválaszthatási jogát is elvesztheti”. Záborszky ehhez még hozzátette, hogy hasonló törvényt hoztak Franciaországban és Badenban is, amivel lényegében amellett foglalt állást, hogy Magyarországon is vezessék ezt be. A választási kihágások büntetésétől ódzkodók — itt érezhetően saját pártjának tagjaira gondolt —megnyugtatására kifejtette, hogy a kormány nem fog ,,a’ választási megvesztegetések’ vádoltatása és büntetése által az eddiginél nagyobb befolyást és hatalmat” nyerni a választásokon. Szalayval ellentétben ő a megvesztegetetteket is szigorúan büntette volna.147 A centralisták és municipalisták véleménye tehát nem egyezett meg teljesen. A cikkhez a lap egyik munkatársa által írt bevezetőből pedig kiderült, hogy a centralisták az írást egy későbbi cikksorozat felvezetőjének szánták, és a benne foglaltakat továbbgondolva akarták saját nézeteiket kifejteni.148 A municipalista szerző véleményének közlését ezúttal tehát nem közös pozíciókijelölő aktusnak tekintették, hanem kiindulópontnak. Eötvösék az általuk kí146 Sz. L. [Szalay László]: Tájékozás a’ választási jog’ mezején. I-X. PH. 1847. március 16. 847. sz. 175.; PH. 1847. áprilisl6. 864. sz. 247.; PH. 1847. április 25. 869. sz. 267.; PH. 1847. május 2. 873. sz. 283.; PH. 1847. május 16., 881. sz., 317.; PH. 1847. június 18. 899. sz. 397.; PH. 1847. július 4. 908. 9.; PH. 1847. július 22. 918. 49.; PH. 1847. július 27. 921. sz. 61.; PH. 1847. augusztus 10. 929. sz. 93. 147 Záborszky Alajos: Korteskedés és választási vesztegetés. PH. 1847. április 30. 872. sz. 279. 148 A. n.: Korteskedés és választási vesztegetés. PH. 1847. április 30. 872. sz. 279.
