Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
1114 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF att nyúltak az idő előre haladtával egyre bátrabban a centralista elvekhez, olyannyira, hogy néhány hónap múlva már a municipalista kifejezések, fogalmak és érvek használatára sem fektettek akkora hangsúlyt, mint korábban. Ez a folyamat legjobban Szalay László cikkein keresztül figyelhető meg, így elsőként ezeket tárgyalom. 2. 2. 1. Szalay és a kifejtés technikájának módozatai Szalay első olyan cikksorozata, mely részletesen tárgyalt egy jogi kérdést, rögtön a Csengery Egy kis számvetés című írását követő számban jelent meg. Ez az egyesületi jog területén történő állásfoglalással bővítette a január elején kijelölt politikai pozíciót.101 Szalay a Szót kérek!-hez hasonlóan itt is használta az alkotmányos nemzet politikai nyelvének elemeit, ezáltal lehetőséget nyújtva arra, hogy a reformellenzék egésze elfogadja a benne foglaltakat. Szalay mindenekelőtt kifejtette, hogy e fontos kérdés tárgyalására szükség van, hiszen az a következő országgyűlésen is elő fog kerülni. Mivel azonban azok, akiket ő „örömest és bizodalommal” követni szokott, „annyi egyéb miatt úgy látszik, nem érnek reá az előmunkálatok’ megtételére, a’ főelvek’ kitűzésére és alkalmazására”, ő maga fog hozzá az értekezéshez.102 Az általa követni kívánt személyeket nem nevezte meg, de megfogalmazása utalásnak tekinthető a reformellenzék zömének vezetőire. Kijelentése így a municipalistákkal való jó viszony fenntartását szolgálhatta. Ezt követően rámutatott, hogy az egyesületi kérdést a Védegylet megszületése vetette fel. Szerinte ez ,,[i]gen helyesen történt”, mivel így „senkisem hátráltathatja a’ kérdés’ megfejtését az által, hogy a’ törvény indítványozóját Utópiába utasítja”. E megállapítás az egyesületi kérdés tárgyalásának időszerűségét fejezhette ki. A cikk felvezetésében tehát Szalay igyekezett munkáját a municipalisták számára is elfogadható módon indokolni. Ráadásul cikkeiben végig a konzervatív Budapesti Híradó állításait cáfolta, amivel a közös ellenfél elleni küzdelemből is kivette a részét.103 Az egyesületek ellenőrzését Szalay a centralista elveknek megfelelően a törvényhozásra bízta volna. A csoportjának kívánt politikai pozíciót tehát centralista elemekkel bővítette. Érvelése során azonban többször is Magyarország alkotmányos voltára hivatkozott, és elképzelését az abszolutista berendezkedés elkerülésének szükségességével indokolta. Azaz az alkotmányos nemzet abszolutizmusellenes érveléséhez igazodott. A jogtudós kifejtette, hogy az „újabb korban, midőn az egyesületi szellem hasonlithatlanul nagyobb erélyességgel lépett fel, [...] érezhetővé vált a’ szükség, az associatio’ anyagi oldalán kívül a’ 101 Sz. L. [Szalay László]: Tájékozás az egyesületi jog’ mezején. I-IV PH. 1847. január 10. 810. sz. 21.; PH. 1847. január 15. 813. sz. 33.; PH. 1847. január 19. 815. sz. 41-42.; PH. 1847. január 28. 820. sz. 61.; ua. In: Uő: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 245-266. 102 Sz. L. [Szalay László]: Tájékozás az egyesületi jog’ mezején. I. PH. 1847. január 10. 810. sz. 21.; ua. In: Uő: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 245-248. 103 Szalay a Budapesti Híradó 123. számában megjelent írásokra hivatkozott: Eszmetöredékek a felügyelési jog terjedelméről, társulatok irányában. BH. 1845. január. 31. 123. sz. 75-76.; Szerk. \gr. Dessewffy Emil]: C. n. BH. 1845. január. 31. 123. sz. 76-77.
