Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
1115 formálisra is lennünk tekintettel, nehogy általa [...] az anyaassociationak, magának a’ státusnak működése gátoltathassék”. Az erre adható válaszok közül elkülönítette az abszolutisztikus és az alkotmányos országokban szokásosat. Az előbbiek minden olyan egyesületet, melly ,,a’ kormánynak előleges engedélye nélkül lépett életbe”, titkosnak nyilatkoztattak és eltiltottak. Szalay szerint Magyarországnak az alkotmányos országokhoz hasonlóan csak annyira szabad beavatkoznia az egyesületek életébe, amennyire azt „az állodalom’ organicus működése” megkívánja.104 A gyülekezés és egyesülés jogának egyébként sértetlenül kell maradnia. Az egyesületek ellenőrzésének joga pedig a törvényhozásban kell, hogy gyökerezzen, nem pedig ,,a’ státusnak rendőri hatalmában távolról, ’s a’ felügyelési jogban közelebbről, [...] mellyeknek irányát és hovászakadását [...] nem találjuk feljegyezve az alkotmányosság’ chartáján”.105 Utóbbit szintén a konzervatívokkal szemben hangsűlyozta, de az érvelés a municipalisták meggyőzésére is alkalmas lehetett. A cikksorozat nem csak a Védegylet védelmét látta el, hanem „az ellenzék szervezeti létjogosultságát, a szervezés alatt álló Ellenzéki Kör, illetve Ellenzéki Párt legalitását” is alátámasztotta.106 Ez szintén elősegíthette e cikkek municipalisták általi elfogadását. Az egyesületi jog napirendre vételét tehát Szalay igyekezett a reformellenzék zöme számára is elfogadható módon megindokolni. Ezt az eljárást a centralisták a későbbiekben is alkalmazták. Maga Szalay például Évenkinti országgyűlés, ’s utasítási rendszer című cikksorozatában a konzervatív Budapesti Híradó e tárggyal kapcsolatos véleményének helytelenségével igazolta publikációját.107 Előző cikkéhez hasonlóan újra a közös ellenféllel folytatott harcra hivatkozott tehát. Ez az elem a centralisták stratégiájának már korábban is részét képezte. Eötvös például 1845 szeptemberében a konzervatív lap cikkeire válaszul kezdte meg eszméi részletes ismertetését.108 Ez idő tájt pedig ez szolgáltathatott indokot arra, hogy több kérdésben is a municipalistákkal együtt fejtsék ki nézeteiket a lapban.109 Szalay ugyanakkor az országgyűléssel kapcsolatos, centralista megalapozású cikkeit vezető ellenzéki politikusok — Beöthy Ödön, Szemere Bertalan Perczel Mór — övével egyező véleményével is igyekezett alátámasztani. A konzervatív lap cikkírója „minden két év eltelte után a harmadikban mulhatlanul összehívandó” országgyűlést kívánt.110 A Budapesti Híradó szer104 Sz. L. [Szalay László]: Tájékozás az egyesületi jog’ mezején. I. PH. 1847. január 10. 810. sz. 21.; ua. In: Uő: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 245-248. 105 Sz. L. [Szalay László]: Tájékozás az egyesületi jog’ mezején. I. PH. 1847. január 10. 810. sz. 21.; ua. In: Uő: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 245-248. 106 Fenyő I.: A centralisták i. m. 345. 107 Sz. L. [Szalay László]: Évenkinti országgyűlés, ’s utasítási rendszer. I—III. PH. 1847. február 21. 834. sz. 119.; PH. 1847. február 28. 838. sz. 135.; PH. 1847. március 7. 842. sz. 155.; ua. In: Uő: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 267-282. A Budapesti Híradó említett cikke: Bertha Antal: 4-dik nyílt levél a B. P Híradó szerkesztőségéhez. BH. 1847. január 17. 526. sz. 37-38. 108 Erről lásd Gábori Kovács J.: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében i. m. 565. 109 Lásd lentebb. 110 Bertha Antal: 4-dik nyílt levél a B. P Híradó szerkesztőségéhez. BH. 1847. január 17. 526. sz. 37-38. A CENTRALISTÁK KÉSZÜLŐDÉSE AZ 1847-ES ORSZÁGGYŰLÉSRE
