Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
A CENTRALISTÁK KÉSZÜLŐDÉSE AZ 1847-ES ORSZÁGGYŰLÉSRE 1113 is igyekeztek megőrizni jó kapcsolatukat a reformellenzék zömével. A konzervatívok és a kormány tevékenysége ugyanakkor láthatóan elősegítette a centralisták és a municipalisták közeledését. Mindeközben Csengery és Szalay ismételten kijelölték a csoportjuk által megszerezni kívánt politikai pozíciót. Ennek során a Csengery által 1846 májusában megfogalmazott pozíciót bővítették újabb elemekkel, melyek egy része eltért a reformellenzék zöme által kijelölttől. A centralisták ekkor tehát bevallottan olyan politikai pozíció megszerzésére törekedtek, mely csak részben fedte a municipalisták által kívántat, és annál jóval mélyebben gyökerező újításokat feltételezett. A municípiumok átalakításáról ugyan egyelőre lemondtak Szalayék, de a volt szerkesztő cikkében jelezte, hogy mihelyt lehetősége lesz rá, újra a csoportja által 1844-45-ben kijelölt politikai pozíció megszerzéséért fog küzdeni. Politikai pozíciójuk kijelölését a centralisták az országgyűlésre való készüléssel indokolták. Mielőtt azonban még sor kerülhetett volna e pozíció megszerzésére az 1847 novemberében megnyíló diétán, annak egyes elemeit el is kellett fogadtatni a reformellenzék egészével, és el kellett érni, hogy ezek az elemek bekerüljenek az ellenzék pozícióját kijelölő dokumentumba, a tervbe vett közös ellenzéki programba. A továbbiakban az ennek érdekében publikált írásokat tárgyalom. 2. 2. A befolyásolási kísérlet Csengery az Egy kis számvetést követően jobbára megelégedett a szerkesztésből adódó feladatokkal, és a felmerülő kérdések részletes tárgyalását átengedte centralista társainak. Eötvösék a január eleji pozíció kijelölést követően óvatosan kezdtek hozzá új feladatuk megvalósításához. Elsősorban olyan kérdéseket tárgyaltak, melyekben a reformellenzék még nem alakított ki egységes álláspontot. Ennek köszönhetően senki sem vádolhatta őket a municipalistákkal kötött kompromisszum megszegésével. Ráadásul saját tevékenységüket többször is az abszolutizmus elleni harccal indokolták. Szövegeikben így többször bukkantak fel az alkotmányos nemzet abszolutizmusellenes érvelésének elemei, mint azt megelőzően. Korábban kijelölt politikai pozíciójukat tehát legalább az indoklásban igyekeztek közelíteni a reformellenzék zöme által kívánthoz, amivel jócskán megnövelhették önmaguk ellenzékiként való elfogadtatásának esélyét. Eötvös 1845 novemberében Szalayhoz írott levelei tanúsága szerint ugyanis a centralisták úgy vélték, integrálódásuk majd lehetőséget fog nyújtani számukra, hogy az egész oppozíció politikai pozícióját a központosítási elvek irányába mozdítsák el." 1847 első felére a reformellenzék zöme és a centralisták közötti viszony minden bizonnyal sokat javult, és ez a tendencia csak az Ellenzéki nyilatkozat aláírása után fordult meg.99 100 Szalayék vélhetően e mi99 Eötvös József Szalay Lászlóhoz. 1845. november eleje. In: Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz i. m. 155-159; Eötvös József Szalay Lászlóhoz. 1845. november 15. In: Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz i. m. 163-166. 100 Lásd fentebb.