Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
ellenzéken belül a centralisták kisebbségben vannak. A szólásszabadság elvére való hivatkozás egyértelművé tette, hogy a szerkesztő a csoportképviseleti beszédmódot nem az egész ellenzék, hanem csak a centralisták nevében használja. Kifejtette, hogy ő és társai nem szándékoznak elszakadni az ellenzéktől, de azt is elismerte, hogy nem mindenben értenek egyet azzal. Ennek okát részben tanulmányaikban, részben pedig a körülmények változásában látta. Úgy vélte, ez utóbbi is magyarázhatja, hogy az ellenzék vezetői közül már többen is osztoznak egyes centralista nézetekben. Több lényeges pontban azonban soha sem volt különbség a centralisták és a reformellenzék zömének elvei között. Mint írta: „Illy találkozási pontok a’ tisztán ellenzéki kérdések általában, midőn a’ létező alkotmányos garantiák’ védelméről van szó, mielőtt újakat tudnánk szerezni”. Ugyanazt a kitételt hangsúlyozta tehát újra, mellyel a centralisták korábban is rendszeresen éltek.79 Ez a municipalistákhoz való közeledést szolgálhatta, ahogyan az alkotmányos nemzet beszédmódjának használata is, illetve, hogy Csengery nem ismertette részletesen a reformellenzék zömétől eltérő elveit, és hogy ekkor még nem bővítette újabb elemekkel az 1846 májusában kijelölt pozícióját. A lap következő számában Szalay László a szólásszabadság mellett egyik leggyakrabban felhozott érvvel — melyre a cikk címe (Szót kérek!) is rájátszott — indokolta csoportja centralista eszmékhez való visszatérését. A zsurnalisztika célját ugyanis az eszmék ütköztetésében jelölte meg, melynek köszönhetően a legkorszerűbb és leghasznosabbnak talált elvek kiszorítják a többit a közgondolkodásból.80 Mint írta: „Több Ízben tapasztalhattuk, hogy a’ melly politicai szónoklatot örökké azonegy sima habjáték emeli és tovább sodorja, az közelebbi vizsgálat után üresnek, Ízetlennek mutatkozik. ’S igy van a’ dolog általában a’ publicistica’ mezején, és mert igy van, soha se panaszkodjunk az érdesség ellen, melly szúr és karczol, ’s tűrjük el a’ hangnak ollykori nyerseségét - illyesmi rendesen épszövetü kelmére, egészséges anyagra mutat”.81 Az ellenzék összefogásának szükségessége mellett pedig Csengeryhez hasonlóan ő is a konzervatívok tevékenységével érvelt. Csakúgy, mint Csengery, Szalay is próbálta mondanivalóját a reformellenzék zöme által elfogadható módon megfogalmazni. A municipalisták által is elfogadott parlamenti váltógazdaság elvére hivatkozva hangsúlyozta az abszolu1108 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF 79 Lásd például E. [Eötvös Jözseß: Központositás és helyhatósági rendszer. IV PH. 1844. július 25. 372. sz. 503-504.; E. [Eötvös Jözseß: Egység és bizodalom. PH. 1844. augusztus 22. 380. sz. 573-574.; ua. In: Uő: Kisebb pohtikai cikkek i. m. 93-104.; ua. Egység és bizalom c. In: Uő: Reform és hazafiság. II. i. m. 24-35.; T. Á. [Trefort Ágoston]: Reform. PH. 1845. március 13. 438. sz. 165.; E. [Eötvös Jözseß: Állásunk. PH. 1845. március 23. 441. sz. 189-190.; ua. A Pesti Hirlap állása c. In: Uő: Kisebb politikai cikkek i. m. 147-156.; ua. Állásunk c. In: Uő: Reform és hazafiság. II. i. m. 105-114.; E. [Eötvös Jözseß: Ügyünkben. II. PH. 1845. július 3. 496. sz. 5-6.; ua. A centralisták vezéreszméiről 2. c. In: Uő: Kisebb politikai cikkek i. m. 180-187.; ua. Ügyünkben II. c. In: Uő: Reform és hazafiság. II. i. m. 147-151.; Csengery Antal: [Az olvasóhoz]. PH. 1845. július 1. 495. sz. 1. 80 Sz. L. [Szalay László]: Szót kérek!. PH. 1847. január 3. 806. sz. 5-6.; ua. In: Uő: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 237-244. 81 Sz. L. [Szalay László]: Szót kérek!. PH. 1847. január 3. 806. sz. 5-6.; ua. In: Uő: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 237-244.
