Századok – 2013

KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093

1107 illetve csinosodás politikai nyelveivel élt, hanem az alkotmányos nemzet abszo­lutizmusellenes érvelését követte.74 A nemzetiség és alkotmányosság védelmé­nek hangsúlyozásával, illetve a kormánynak az ellenzék megsemmisítését célzó tevékenységére való utalással lényegében az abszolutizmus elleni harcra buzdí­tott: „Ha tudnék, hogy bizonyos eszmék előtt a’ pártok lerakják fegyvereiket, ha a’ nemzetiség mellett, az alkotmányosság’ ügye is kívül állana a’ játékon, mellyben nyerni, de veszteni is igen sokat lehet; ’s ha nem ismernők, hogy épen a’ históriai iskola’75 hívei azok, kik legkevesebb tanúságot szoktak meríteni a’ históriából, mellynek lapjait csak közelebb is gyász színbe boriták egy szomszéd ország’ eseményei: szóval, szerencsésé pártviszonyok között, nyugottan néz­nénk mindazon szokatlan készületekre, mellyeket az ellentáborban tapaszta­lunk; nyugottan várnók a’ lepel’ fölemelését, mi alatt a’ jövőnek titkai rejlenek; ’s nyugton hallanék mindazon felhívásokat, mellyek az ellenzék’ semmivététe­­lére hírlapokban ’s hírlapokon kívül intézteinek”.76 Az abszolutizmust a cent­ralisták is nagy veszélynek tekintették, de az ellene való harc a municipalisták eszmerendszerében nagyobb hangsúlyt kapott. Csengery célja ezzel az érvelés­sel tehát minden bizonnyal a reformellenzék zömének megnyerése volt. Igaz, a kormány tevékenysége, mely az ellenzék szerint alkotmányellenes volt, a cent­ralistákat is fokozottabban kényszeríthette az alkotmány védelmére. A koráb­biakhoz hasonlóan — az 1846-os beköszönő cikkére is utalva — Csengery ezút­tal is hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek egységesülésre van szüksége, mivel a konzervatívok is összegyűjtik erőiket.77 Mindezt a maradiak be nem vallott cé­lok érdekében teszik: ,,[n]em hisszük, hogy azon többség, melly a’ múlt tör­vényhozásban az ellenzék’ zászlója alatt táborozott, olly zászló alatt, mellyen határozottan bevallott elvek állanak, könnyelműen írná alá az általatok [tudni­illik a konzervatívok által - G. K. J.] nyújtott »alba chartát«, hogy aztán kötele­zettségünk’ szövegét, annak idején, tetszés szerint Írhassátok reá”.78 A cikk egyik legfőbb mondanivalója, és a centralisták egész 1847-es tevé­kenységét meghatározó eleme az év közben megnyíló országgyűlésre való ké­szülődés fontosságának hangsúlyozása, ami szintén érv volt az ellenzék egysé­gesülése mellett. Csengery kiemelte ugyanakkor azt is, hogy egy párton belül is létezhetnek „külön véleményárnyéklat”-ok, melyeknek bizonyos helyzetekben „magasabb nézetekből” össze kell fogniuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sa­ját véleményüket joguk lenne más párttöredékekre kényszeríteni. Vagy, ha ez nem sikerülne, a behódolni nem akaró párttöredékeket „anathemával” illetni. Csengery sorai itt egyértelműen a korábban a centralisták közeledési kísérlete­it elutasító municipalistákra vonatkoztak. Ezzel ugyanakkor elismerte, hogy az A CENTRALISTÁK KÉSZÜLŐDÉSE AZ 1847-ES ORSZÁGGYŰLÉSRE 74 Az alkotmányos nemzet beszédmódjára lásd: Dénes I. Z.: Szabadság - közösség i. m. 46. 59-60. 91-92. 75 Históriai iskolának azt a konzervatív szemléletű jogi irányzatot nevezték, mely elutasította a kodifikációt, és úgy vélte, törvényeket csak a szokásjog lejegyzésével szabad alkotni. Lásd például Ke­mény Zsigmondi: A kodifikáció és históriai oskola. 1-3. In: Uő: Korkívánatok i. m. 18-31. 76 [Csengery Antal}: [Az olvasóhoz.] PH. 1847. január 1. 805. sz. 1. 77 Ezt Szalay már 1845 júliusában is hangsúlyozta. Sz. L. [Szalay László}: Tévedések. I. PH 1845. július 13. 502. sz. 29.; ua. In: Szalay L.: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 58-63. 78 [Csengery Antal}: [Az olvasóhoz.] PH. 1847. január 1. 805. sz. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom