Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
1098 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF szóhasználatban azonban nem. Új, vámszövetséginek nevezhető tervezetét ugyanis védvámrendszeri fogalmakkal írta körül.23 Ez arra utalhat, hogy ellenzéken belüli vezető szerepét nem akarta újabb vámügyi elvváltoztatással kockára tenni. Ez egyébként a kormány vámszövetségi tervei miatt sem lett volna tanácsos, mivel a konzervatív publicisták ezt saját győzelmükként tüntethették volna fel, ami sok ellenzékit állíthatott volna a kormány pártjára. Kossuth ugyanakkor eredeti tervén komoly módosításokat hajtott végre. Az új rendszer így már a centralisták számára is elfogadhatóvá vált, még azon az áron is, hogy e rendszert is védvámrendszernek nevezik. Ezzel ugyanis az ellenzék szélesebb tömegei előtt úgy tűntek fel, mintha ismét csak vereséget szenvedtek volna Kossuthéktól. Nem meglepő tehát, hogy július 2-ai cikkében Csengery felhívta a figyelmet arra, hogy Kossuth új tervezete valójában vámszövetségi rendezést takar.24 Mindezek ismeretében kijelenthető: a vámszövetségi elvek hirdetésével, majd a Kossuth által június végén kínált vámügyi kompromisszum elfogadásával a centralisták is hozzájárultak ahhoz, hogy kialakuljon a közösen képviselendő ellenzéki program. Időközben pedig az is nyilvánvalóvá vált Kossuth számára, hogy felelős kormány nélkül nem lehetséges a vámügyi helyzet megváltoztatása. Vélhetően ennek is köszönhetően került be a kormányfelelősség elve az Ellenzéki nyilatkozatba.,25 A Kossuthtal folytatott polémia arra kényszerítette Csengeryt, illetve azt a lehetőséget nyújtotta számára, hogy kijelölje csoportja politikai pozícióját. Politikai pozíción Reinhart Koselleck nyomán az egyes politikai csoportok tevékenységét meghatározó fogalmi kereteket értem.26 Azokat a fogalmakat, melyekből elveik meghatározásakor kiindultak, és azokat is, melyek elfogadtatásáért és törvénybe iktatásáért küzdöttek. Az ezt körülölelő kontextusba tartoznak ugyanakkor azok a fogalmak, elméletek, kifejezések, melyekkel szemben saját elveiket meghatározták, így rendszerint e fogalmakat is vizsgálnom kell. A csoportok politikai erőtérben elfoglalt helyét, vagyis a többi csoportosuláshoz való viszonyát és ezek közötti állását mindennek következtében politikai helyzetnek fogom nevezni. 23 Kossuth Lajos: A Budapesti Híradó a vámkérdésben. H. 1846. június 26. 51. sz., 857-865.; Kossuth Lajos orsz: védegyleti igazgató értekezése a védegylet közgyűlésen 1846. August. 20.an In: Magyar szózatok. Hamburg. 1847. 65-217.; Pest, 1847 augusztus vége. A pestmegyei követi utasítások elkészítésére kiküldött bizottmány jelentése. In: Kossuth Lajos Összes munkái. XI. Kossuth Lajos 1848/49-ben. I. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48. (Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai.) Bev. Vál. Barta István, Bp. 1951. 168-191. (A továbbiakban KLÓM.) - Csengery 1846 augusztusában már a védvámrendszer mellett nyilatkozott: ** [Csengery Antal]: Vámügy. PH. 1846. augusztus 7., 722. sz., 85.; [Csengery Antal]: A’ vámügy és dohánymonopohum. PH. 1846. augusztus 23. 731. sz. 123. 24 [Csengery Antal]: A’ B.[uda] E[esti] Híradó, Hetilap és mi a’ vámügyben. PH. 1846. július 2. 701. sz. 1. 25 Erről bővebben lásd: Kovács J.: Egységtől egységig i. m. 138-145. 26 A politikai pozíciókijelölésekről lásd például Reinhart Koselleck: Fogalomtörténet és társadalomtörténet In: Uő: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. (Circus Maximus.) Ford. Hidas Zoltán. Szeged. 2003. 121-147.; Reinhart Koselleck: ’Tapasztalati tér’ és ’várakozási horizont’ - két történeti kategória. In: Uő: Elmúlt jövő i. m. 401-M30. Koselleck módszerét magyar reformkori témákra főként Veliky János alkalmazta: Veliky János: A változások kora i. m.
