Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gángó Gábor: Báró Eötvös József és Békés megye V/1079
BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BÉKÉS MEGYE 1087 1860. április 12-én Szarvason alakult meg a Békés megyei Gazdasági Egylet, amelyet Trefort Ágoston kezdeményezett és vezetett.76 Eötvös azért szólalt fel az alakuló ülésben, amely gr. Széchenyi István temetésének napjára esett, hogy az akadémia döntésének mintájára Békés megye közönségének egy havi gyász viselését javasolja. „A meghatott közönség egyhangúlag fogadta el az indítványt, s pár óra múlva, egy gyászoló várost láthattunk, mely gyász pár nap alatt országossá lön.”77 1860. május 15-én tagja lett a megnagyobbított választmánynak, ahová mint budai lakost jegyezték be egyetlen nem Békés megyei birtokosként, ami ugyancsak azt mutatja, hogy korántsem helyeződött úgy át életének súlypontja a megyébe, mint Trefortnak.78 1860. július 16-án a választmány elhatározta, hogy az alapszabályt csak magyar nyelven, a szabályszerű német fordítást mellőzve terjeszti a Helytartótanács elé azzal az ürüggyel, hogy a kizárólag „magyar tagokból álló választmány tagjai között nem találkozott egyén, ki az alapszabályokat gyorsan és tökéletesen német nyelvre áttenni ajánlkoznék”,79 A végül csak 1862 márciusában elfogadott kérelmet az 1847-es ellenfelek, Eötvös József és br. Wenckheim Béla alkotta küldöttség adta át.80 Az egylet megalakulása után már nem vett részt annak munkájában81: mint a késő 1850-es, kora 1860-as évek megannyi hazafias vállalatában, kezdeményező, az udvar felé közvetítő és ott engedélyeket „kijáró” szerepet vállalt csupán. Az Alföldet a tengerrel közvetlenül összekötő vasút gondolata nem Trefort fejében született meg. Amint Ujhely Géza írja, az ötlet „[a] Kossuth Lajos által propagált vukovár-íiumei vonaltervezettel kapcsolatosan megfordult már 1843-ban is az országgyűlés előtt”, illetve ,,[a] szeged-szabadka-eszéki vasútvonal ott szerepel az 1854-i, úgynevezett birodalmi vasúthálózati tervben is”.82 Az ún. „alföldi” vagy „Alföld-fiumei” vasútra Treforték 1862. szeptember 29-én kaptak előmunkálati engedélyt a Helytartótanácstól.83 Trefort eredeti elgondolása azt volt, hogy vasút „az Alföldet a mohács-pécsi vonal által a kanizsai vonallal, tehát az adriai tengerrel kötné össze”.84 A vasút Nagyváradtól Bihar, Békés, Csongrád és Bács megyéken keresztül a Dunáig húzódott volna, és a megyékben működő helyi bizottságok tevékenységét a 16 tagú, pesti székhelyű központi bizottság feladata volt a összefogni.85 Eötvös 76 Zsilinszky István: A Békésvármegyei Gazdasági Egylet története 1860-1896. H. é. n. [Békéscsaba 1896.] 17-18. Vö. Gaál Jenő-. Békés megye. (Megyei monográfiák. Magyarország közgatdasági és közművelődési állapota a XIX. Század végén. Közrebocsátja a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai és Nemzetgazdasági Bizottsága.) Bp. 1892. 21-22. 77 Zsilinszky Egylet i. m. 20. 78 Zsilinszky Egylet i. m. 23. 79 Zsilinszky Egylet i. m. 24. Kiemelés az eredetiben. 80 Zsilinszky Egylet i. m. 25. 81 Zsilinszky Egylet i. m. 39. 82 Ujhely Géza: A vasútügy története. Bp. 1910. 159. 83 Szabó Ferenc-. Az Alföld-fiumei vasút Békés megyei szakaszának építéstörténete (1862- 1871). Békési Élet 7 (1972/2.), 203-211. 204. A vállalkozás egészére nézve vö. még Szalai Béla: A fiumei vasút keletkezése. Bp. 1928. 84 Trefort Ágoston: Az alföldi vaspálya. Pesti Napló 13. évf. 243. sz. (1862. október 22.) 1. 85 Szathmáry Károly: Az alföldi vasút a létesülés küszöbén. Pesti Napló 13. évf. 271. sz. (1862. november 25.) 1-2.
