Századok – 2013
TÖRTÉNETI IRODALOM - Hungary Through the Centuries Studies in Honor of Professor Steven Béla Várdy and Ágnes Huszár Várdy (Ism.: Lévai Csaba) IV/1061
TÖRTÉNETI IRODALOM HUNGARY THROUGH THE CENTURIES Studies in Honor of Professor Steven Béla Várdy and Ágnes Huszár Várdy (Eds. Richard Mulcahy, János Angi, and Tibor Giant) East European Monographs DCCXCII. East European Monographs Columbia University Press, 2012. 623 o. MAGYARORSZÁG AZ ÉVSZÁZADOK SODRÁBAN Tisztelgő kötet Várdy Béla professzor és Várdyné Huszár Ágnes előtt Vaskos kötet látott napvilágot 2012-ben a New York-i Columbia Egyetem kiadójának terjesztésében megjelenő East European Monographs (Kelet-Európai Monográfiák) sorozatban. A mellékletekkel együtt 623 oldalas kiadvány Steven Béla Várdy és felesége Ágnes Huszár Várdy — „magyarul” Várdy Béla és Várdyné Huszár Ágnes — Egyesült Államokban élő tudósházaspár munkássága előtt tiszteleg. Várdy Béla az egyesült államokbeli magyar történettudomány egyik legismertebb képviselője, felesége pedig neves irodalomtörténész. A kötet szerzői és szerkesztői az előtt a pár előtt igyekeztek leróni tiszteletüket, amely nagyon sokat tett az egyesült államokbeli magyar közélet, tudomány és művelődés érdekében. A házaspár tudományos munkássága mennyiségi és minőségi értelemben is rendkívül tekintélyes. A kötethez csatolt válogatott bibliográfia tanúsága szerint Várdy Béla eddig 19 írt és szerkesztett könyvet publikált angol, hármat pedig magyar nyelven, s ehhez jön még a 93 angolul publikált tanulmány, könyvfejezet vagy esszé, amit 82 hasonló jellegű magyarul megjelent írás egészít ki. De Várdyné Huszár Ágnes bibliográfiája is 14 írt és szerkesztett könyvet, illetve 63 tanulmányt tartalmaz. És akkor még nem beszéltünk a recenziókról és a különféle szócikkekről és kisebb publicisztikákról. Ezek a számok még akkor is nagyon sokat mondóak, ha tudjuk, hogy egyes írások tartalmilag óhatatlanul átfedik egymást, hogy a szerzőpáros bizonyos könyvei és tanulmányai angolul és magyarul is megjelentek, s hogy olyanok is vannak, amelyeket közösen jegyeznek. Ezek a számok persze nem tudják kifejezni mindazt a széleskörű egyéb tevékenységet, amit a Várdy házaspár a magyarországi és az egyesült államokbeli magyar tudományosság érdekében kifejtett. A kötet szerkesztői — Richard R Mulcahy, illetve Angi János és Giant Tibor — nem egyszerű feladatra vállalkoztak. Mennyiségileg, hosszúságra nézve és tartalmilag is nagyon sokféle Írást kellett valamilyen keretbe rendezniük. Dolgukat az is nehezítette, hogy a Várdy házaspár személyében két eltérő — bár össze is kapcsolódó — szakterület művelője előtt tisztelgő Írásokat kellett összerendezniük. A szerkesztők végül részben a kronologikus, részben a tematikus rendezőelv érvényesítése mellett döntöttek. A kötet első két fejezete történelmi tanulmányokat tartalmaz és az időrendet követi, míg a harmadik és a negyedik tematikus bontásban tartalmazza az amerikai magyar tapasztalatra vonatkozó, illetve az irodalomtudományi és művelődéstörténeti írásokat. A „Középkortól a 19. századig” címet viselő első részbe hat írás került, részben magyarországi, részben pedig külhoni szerzők tollából. Az első — poszthumusz megjelent — tanulmányt az a Kosztolnyik Zoltán jegyezte, aki a New York University-n 1968-ban szerzett PhD fokozatot, s aki a Texas A&M University-n tanított középkori történelmet. Rövid tanulmányának témája a papság és a vallásos nők nevelése Magyarországon az Árpád-ház uralkodása idején, amit a két Árpád-házi női szent Szt. Margit és Szt. Erzsébet alakjának középpontba állításával mutat be. Időben előre lépve, a következő írás az irodalomtörténész Gyékényesi Gatto Katalintól származik, aki a clevelandi John Caroll Egyetemen tanít főként spanyol irodalomtörténetet. A Várdy házaspár előtt tisztelgő kötetbe olyan tanulmányt adott, amelyben két 16. századi katona költő — a spanyol Garcilaso de la Vega (1501-1536) és a magyar Balassi Bálint (1551-1594) — pályafutását vetette össze egymással. A két alkotót összekapcsoló jegyként azt állapította meg, hogy „a 16. századi katona írókat Nyugat- és Kelet-Európábán egyaránt befolyásolta a humanista kozmopolitizmus, különösen akkor, ha a szív dolgai is érintve voltak”(50.). Már ebben az írásban is megragadható volt az a törekvés, hogy a Várdy házaspár kettős identitásának megfelelően olyan témát választott a szerző, amely összekapcsolta egymással az At-
