Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031
1048 KURUCZ GYÖRGY nyerhető bor ízét, stb.) ismertette, egyúttal bortárolási, borkezelési útmutatással is szolgált.85 A Georgikon keretein belül működő iskolák közül a „Parasztiskolában”, mely kimondottan alsó fokú képzést volt hivatott biztosítani tehetségesnek tartott jobbágy- és zsellérfiúk számára, 1798-tól tanultak az alpraktikánsok (növendékek). A gróf utasítása nyomán Asbóth 1804. szeptember 28-án kelt újabb rendtartásban szabályozta ennek a képzési típusnak a működését. A tananyag elméleti része írás-olvasásra, katekizmusra, alapfokú „számvető könyvre”, valamint „mezei kalendáriumra” épült. Az itt tanuló fiatalok, akik egyúttal a tangazdaság kisegítő munkaerőigényét is biztosították, télre és nyárra külön egyenruhát is kaptak. Előmenetelükről pontos kimutatások készültek.86 Jó két évtizeddel később, vagyis az alapító halálának időszakában összeállított vizsgatételek pedig arról tanúskodnak, hogy a béres tanulók alapvető számviteli és technológiai ismeretekről is bizonyságot adtak. A szántóföldi növénytermesztés általános agrotechnikai gyakorlata, a különböző talajművelő eszközök, a vetőgép használata mellett a burgonya sokoldalú hasznosítását is tárgyalták az órákon. Az állatgyógyászati ismeretek oktatása során pedig külön hangsúlyt kapott a himlőoltás alkalmazásának gyakorlata.87 Feltétlenül meg kell említeni, hogy Festetics tudatosan törekedett képzett állatorvosok alkalmazására, s ennek tulajdoníthatóan a kor két jeles hazai állatorvosa, Liebbald Gyula és Brunkala Román is hosszabb időt töltött Keszthelyen.88 Ugyanakkor az Asbóth által jegyzett 1809. augusztus 9-i utasítás szintén megfelelő szakértelemre enged következtetni: „Ha pedig az Institutum Marhái hasonlóképpen már száj és köröm Fájásban volnának, vagy azt utóbb elkapnák, a beteg marhák tüstént az egészségesektül különválasztatván, és az egészséges marháktól távul, s ha lehet más udvarban lévő istállóban tartassanak, azokra külön cselédek ügyeljenek... ”89 A Georgikon további iskolatípusokkal való bővítése Asbóth János georgikoni igazgatósága idején történt. Ekkor jött létre az uradalmi jogászképző, az ún. Pristaldeum, melynek tanrendjét Asbóth dolgozta ki. Az iskola szervezése 1803-ban kezdődött, s az uradalmi jogügyek intézésére alkalmas szakemberek képzése 1804-től igazolható, amikor két hallgatót vettek fel. A hallgatóknak általános gazdálkodási és birtokigazgatási ismereteket, magyar köz- és magánjogot, továbbá eljárás- és büntetőjogot, urbáriális törvénycikkeket kellett tanulniuk a hároméves tanulmányi idő alatt.90 Az alsó és felsőfokú képzést biztosító erdésziskola 1806-tól nyílt meg a Georgikonban. Az erdész főpraktikánsok tanulmányi ideje három év elméleti oktatásból állt, melynek során természetrajzot, matematikát, geometriát, fizikát, kémiát, földrajzot, számvitelt, német nyelvet, s természetesen növényismeretet, illetve gyakorlati tárgyként fakitermelést, lövészetet tanultak. Az erdész 86 MNL OL P 283 2. d. föl. 243; MNL OL P 283 3. d. föl. 130-131. 87 OSZK Kézirattár, Föl. Hung. 477. 88 Liebbald, rövid magyaróvári tartózkodást leszámítva, 1806-tól tizennyolc éven át dolgozott Keszthelyen, míg Brunkala 1807-től három éven át volt a Festetics család alkalmazottja. 89 MNL OL P 283 3. d. föl. 92. 90 OSZK Kézirattár, Quart. Germ. 1240 föl. 15-15v. Lásd még a pristaldusok 1810. évi vizsgáinak Asbóth által összeállított tételsorát: MNL OL P 283 13. d. 10. föl. 29.
