Századok – 2013

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031

ASBÓTH JÁNOS TANÁRI ÉS URADALMI TISZTI TEVÉKENYSÉGE, 1801-1818 1049 alpraktikánsok tananyaga részben igazodott a főpraktikánsokéhoz, bár termé­szetesen nem volt annyira részletes, és sokkal inkább a gyakorlati képzés, pél­dául vadászati alapismeretek, vetésápolás, naptárhasználat kapott hangsúlyt. A kétéves tanulmányi időre tervezett alsó fokú képzést nyújtó kertésziskola szintén 1806-ban létesült. Bár Asbóth 1807-től nem a Georgikon tanáraként, hanem Festetics valamennyi birtokának prefektusaként tevékenykedett tovább Keszthelyen, 1810-ben a gróf utasítására mind a kertésziskola, mind pedig a szakácsiskola tanrendjét átalakította, illetve újból kidolgozta. A kertészek né­met és magyar nyelven írást, olvasást, alapfokú matematikai ismereteket, ker­tészeti naptárt (növénytani alapismereteket) tanultak az első évben. A második évben ezt kiegészítve konyhakerti és dísznövényismereteket, általános botani­kát, melegházi nevelést, alapfokú könyvviteli ismereteket sajátítottak el. A sza­kácsiskola tervezetében három évig tartó képzési időt számított Asbóth. Az első év tananyagában magyar és német nyelvű olvasás, írás, matematikai alapisme­retek szerepeltek. A második évtől mindezek mellett már anyagismeretet, fő­zést, élelmiszertartósítást tanultak a szakácsiskola növendékei. A harmadik év­től számvitelt, etikettet, a főúri családok szolgálatához szükséges egyéb ismere­teket, sőt lovaglást tanítottak számukra.91 Az oktatás, a tangazdaság irányítása, illetve uradalmi tiszti, prefektusi te­vékenységén túlmenően Festetics György több alkalommal is megbízást adott Asbóth számára, hogy konkrét piackutatási, értékesítési feladatok ellátása mel­lett tapasztalatszerző körutakat is tegyen. Az 1802. szeptember 7-én kelt inst­rukció értelmében „a Georgikonbeli tiszttartó és professzor Asbóth János úr lOdik szeptemberben elindul és egy oeconomica tapasztalásbeli peregrinatiót vagyis utazást végben viszen.”92 A Balaton északi partján haladva Asbóth elő­ször Lepsényben egy racionális gazdálkodási elvek alkalmazásával komoly eredményeket elért cseh bérlőt, egy bizonyos Jan Nowotnyt keresett fel. Ezt követően Pápa felé vette útját, ahol az Eszterházy birtok prefektusával kellett találkoznia. Ezután Győr, Pozsony, Köpcsény érintésével Bécsben Peter Jordan professzorral kellett megismerkednie. Festetics mindemellett azt is meghagyta számára, hogy a schönbrunni kertészetet is keresse fel, majd visszafelé jövet Harrach gróf juhászatáról gyűjtsön tapasztalatokat. Ruszton, Rohoncon a helyi borkezelési gyakorlatot tanulmányozta, illetve gróf Batthyány Tódor tiszttar­tójától vetőmag tisztítási eljárásokat tanult. Két évvel később, a Directióhoz in­tézett 1804. szeptember 1-jei levelében Asbóth arról számolt be, hogy „... a Méltóságos Gróf Úr Ónagyságától Kegyelmes engedelem szerint holnapután regvei a Tátra felé útnak indulni fogok...” s ezért a Georgikon pecsétjét és ügyeit Kozina György számtartó részére hagyja.93 1806-ban Festetics újabb tanulmányútra küldte Asbóthot. A Komárom vármegyei Ácson Festetics sógorának, gróf Eszterházy Károlynak az angolkert -91 MNL OL P 283 3. d. föl. 114-114v, MNL OL P 274 10. k. 595-644., OSZK Kézirattár, Quart. Germ. 1240 föl. 25-25v, MNL OL P 279 27. d. föl. 279-280v. 92 MNL OL P 279 30. d. fol.567-568. 93 MNL OL P 279 39. d. föl. 121. Asbóth többek között lenmagot és szepesi borsót vásárolt a Georgikon számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom