Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031
ASBÓTH JÁNOS TANÁRI ÉS URADALMI TISZTI TEVÉKENYSÉGE, 1801-1818 1047 merünk, méghozzá egy latin nyelvű 1805-ben lejegyzett technológiai előadássorozatát.79 A jegyzet tematikája a különböző növényi olajok tulajdonságainak ismertetésétől kezdve az élelmiszer feldolgozáson, továbbá az ipari növények felhasználásán keresztül, az élelmiszertartósítás, valamint a különböző ásványok tárgyköreire terjed ki. Johann Beckmann hatása Asbóth előadásának rendszerét, illetve tematikáját tekintve egyértelműen kimutatható.80 Festetics György támogatta, sőt hallgatólagosan elvárta, hogy a Georgikon tanárai valóban építsenek a legkorszerűbb szakirodalommal rendelkező könyvtárára. Erre utal Asbóthnak egy 1801. november 29-én Festeticshez intézett levele is, melyben így ír: „Gazdaságbéli tanításaimnak tökélletesebb ki-dolgozására alázatossan kérem Méltóságodat, méltóztasson könyvestárjából újabban következendő tudós munkákat számomra ki adatni.”81 A Directióhoz intézett 1803. január 2-i feljegyzésében szintén hasonló kérést fogalmazott meg: „... gazdaságbeli tanításaimnak kipallérozására, s kivált az ezen esztendőben meghatározott öt tárgyaknak tökéletesebb kidolgozására netalántán még szükséges könyveket a Mféltóságos]. Uraságbéli gazdag könyvtárából magamnak kikérhessem.”82 A modem kertészeti ismeretek oktatására, a szőlőművelés legeredményesebb módszereinek megalapozására szintén nagy figyelmet fordítottak a Georgikonban. Asbóth egyébként már 1803-ban elkészítette az iskola gyümölcsösében található gyümölcsfák jegyzékét részletes pomológiai leírásukkal, de sokat tett a tanintézet botanikus kertjének létrehozásáért is.83 Egy későbbi, 1812-es kimutatás szerint 60 szekcióban 213 fafajta volt található a Georgikon botanikus kertjében. Mintaként a Theresianum és a Schönbrunn kertészete szolgált, s a csemetéket, virágmagvakat Bécsből, illetve szepességi kereskedőktől szerezték be. A gyümölcsnemesítést és gyümölcstermesztést egyébként is fontosnak tartotta Festetics, amit a könyvtárában fellelhető pomológiai munkák változatossága is bizonyít. Asbóth elsősorban Johann Ludwig Christ Handbuch über die Obstbaumzucht und Obstlehre című, 1804-ben kiadott munkáját használta tanítása során.84 85 Mindemellett a Georgikon szőlészete a régió első jelentősebb fajtagyűjteményével rendelkezett. Asbóthnak „A Georgikonnak Tserszegiszőllőjében levő szőllő Fajták s azokból leendő Borok Tulajdonságai” című kimutatása, ami az egyes fajták tulajdonságait (érési idejét, termékenységét, a belőlük 80 Asbóth egyértelműen támaszkodott Johann Beckmann Anleitung zur Technologie... Göttingen 1802. c. munkájára, mely természetesen fellelhető volt Festetics György keszthelyi könyvtárában. 81 MNL OL P 279 27. d. föl. 662. 82 MNL OL P 279 32. d. föl. 9. Csapó Imre titkár jelentése szerint 1803 végén Asbóth két angol szerző, Francis Home és Humphrey Marshall munkáit kölcsönözte ki a könyvtárából. MNL OL P 279 36. d. föl. 596-597. Az egykori Festetics családi könyvtárban fellelhető korabeli angol mezőgazdasági szakkönyvek áttekintéséhez 1. Kurucz György: Az „új mezőgazdaság” irodalma az egykori Festetics-könyvtár anyagában. Magyar Könyvszemle 106. (1990: 1-2. sz.) 32^4.; Uő: Keszthely grófja i. m. 198-211. 83 Csorna Zsigmondi: Szőlészeti, borászati hagyományok a megújulás és a közösség kötelékében. Debrecen-Budapest, 1994-1995. 73. 84 MNL OL P 283 2. d. föl. 88v-89v, MNL OL P 283 13. cs. föl. 35; MNL OL P 279 36. d. föl. 596-597. 85 MNL OL P 274 Festetics család keszthelyi levéltára, Birtokigazgatással kapcsolatos iratok (a továbbiakban: P 274), 10. k. 905-972.
