Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031
ASBÓTH JÁNOS TANÁRI ÉS URADALMI TISZTI TEVÉKENYSÉGE, 1801-1818 1033 lelkész, Asbóth János Gottfried (1735-1784) valamint a soproni polgárcsaládból származó Krug Judit gyermekeként.6 A protestáns vallásgyakorlat szempontjából Asbóth szülőfaluja különleges státusszal bírt, hiszen az 1681. évi 26. te. értelmében Nemesdömölk (ma: Celldömölk) mellett a vármegye egyik artikuláris helységének számított. Érdemes megemlíteni, hogy Nagy Iván 19. századi családtörténeti adattárának pótkötete szerint a család felmenői eredetileg Angliából vándoroltak Magyarországra,7 de ennek az állításnak a megerősítése egyelőre semmilyen forrással sem igazolható. Magyar nemességet viszont a 18. század elején kapott a család, Asbóth Gergely személyére és fiainak leszármazására vonatkozó érvénnyel. Nemességüket 1715. június 28-án hirdették ki Sopron vármegye közgyűlésén.8 A leírás szerint a „czímer paizsában zöld mezőben egy vörösbe öltözött, zöld öves magyar vitéz kivont karddal áll, kardja hegyén egy repülő sasfiók látszik. A vitéz mellett egy kéve búza, és fölötte hold és két csillag fénylik. A sisak fölött ugyan olyan vitéz.”9 A Festetics család keszthelyi ágának birtokigazgatási iratanyagában több olyan irat is fennmaradt, melyeken Asbóth János Zala vármegye táblabírájaként a leírásnak megfelelő pecsétnyomóval erősítette meg aláírását. A nemescsói evangélikus elemi iskolában kezdte meg tanulmányait, majd ezt követően 1782-től a soproni evangélikus líceumban tanult, mivel családja rövidesen Sopronba költözött. Apja, 1784-ben bekövetkezett haláláig, a város evangélikus lelkésze volt. Anyja harminckét évesen maradt özvegyen, s jómódú városi polgári hátterének köszönhetően apja, Gottlieb Krug segítségével nevelte, iskoláztatta többi gyermekét, Andrást, Gottfriedot, Zsuzsát, Erzsébetet, Dorist és Terézt.10 A soproni városi környezet mindenképpen hatással volt Asbóth műveltségének megalapozására, ráadásul a város Eperjeshez, Lőcséhez és Pozsonyhoz hasonló rangú evangélikus líceummal is rendelkezett, melyben filozófiát, természetjogot, s teológiát egyaránt oktattak. Az iskolát fenntartó egyház elsődleges célja az volt, hogy az innen kikerülő fiatalok tanítói, lelkészi, vagy akár megfelelő további tanulmányok elvégzését és a szükséges gyakorlat megszerzését követően jogi pályán érvényesülhessenek. Asbóth későbbi személyiségének alakulása, külföldi egyetemjárása illetve magyarországi tanári és tiszti tevékenysége elválaszthatatlannak tűnik a soproni iskola különleges szellemi igényességre, a pietas mindennapi életben való gyakorlására késztető közegétől. A soproni líceumban oktatott tananyag, illetve az oktatás szerkezetének vonatkozásában a 18. század közepétől előbb Hajnóczy Dániel, majd pedig Ri-6 Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: MNL), Vas Megyei Levéltár, Szombathely. Filmtár. Nemescsói evangélikus keresztelési anyakönyvek. Ezúton szeretném megköszönni Tilcsik György szíves adatszolgáltatását. 7 Nagy Iván-. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pótlék-kötet. Pest 1868. 36. 8 MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, IV A. 1. h./cc/ Nemességvizsgálatok, No. 5. Asbóth. Ezúton szeretnék köszönetét mondani Dominkovits Péternek az adatszolgáltatásért. 9 Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. A-B. Pest 1857. 69. 10 Kis János superintendens’ Emlékezései életéből. Maga által feljegyezve. Első közlemény. Sopron 1845. 58-63.
