Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031
1034 KURUCZ GYÖRGY bini János rektorsága idején igen komoly reformok születtek.11 Ezek a reformok az oktatás tartalmi és módszertani jegyeit egyaránt érintették. Hajnóczy 1741-ben kidolgozott tanulmányi rendje szerint ugyanis a legfelső osztály tananyagában kapott hangsúlyos szerepet a teológia oktatása, de természetesen a megfelelő filozófiai, retorikai előkészítő tanulmányokat követően.12 Hajnóczy ugyanakkor a pietista szellemi hatásnak tulajdoníthatóan az elvont dogmatikai ismereteknél messze előbbre valónak tartotta „az élő hitet”, ráadásul a latin nyelv dominanciáját megtörve Francke nyomán mindenképpen azt tartotta fontosnak, hogy az alsóbb osztályokban a kátét, anyanyelven (!) oktassák.13 Hajnóczy reformjának köszönhetően komoly szerepet kapott a történelem, ráadásul tantervében elkülönült az egyetemes és a magyar történelmi ismeretek oktatása.14 A természettudományos tárgyak között aritmetikát a legfelső osztály kivételével minden osztályban tanítottak, vagyis az alkalmazott matematikai ismereteket kellőképpen elsajátíthatták a soproni evangélikus diákok.15 Hajnóczy újításának köszönhetően mindemellett földrajzot, természetrajzot és fizikát is tanítottak Sopronban, bár érdekes módon a földrajz csak a felsőbb osztályokban jelent meg. A Nyitra megyei születésű, szlovák származású Ribini János 1747 és 1758 között állt az intézmény élén, s tevékenysége a tudományok anyanyelven történő elsajátításának deklarált programja miatt is figyelemre méltó. Bár latin nyelven mondta el Oratio de cultura linguae Hungaricae című nyilvános beszédét, azonban Ribini, Bél Mátyás egykori tanítványa, s a jénai egyetem korábbi hallgatója a magyar nyelv mellett kötelezte el magát, midőn kijelentette: „Aki a magyar nyelvben jártas, kételkedhetik-e ennek a nyelvnek kelleme, előkelő ékessége felől?... Őseink a folytonos háborúk miatt nem fordíthattak elég gondot a nyelvre. Ez most a mi feladatunk... Az ősöktől nyert nyelvet mellőzni nemes lelket lealacsonyító tudatlanság, a külföldieket csodálván a hazait megvetni illetlenség, és saját nyelvetek természeti szépségeit át nem látni tudatlanság.”16 Ribinit 1758-tól Farkas Ádám (1730-1786) követte a rektori székben 1785-ig. Az ő időszakában került sor 1766-ban a Helytartótanács rendelete nyomán az iskola működésének, tananyagának, szervezeti felépítésének átfogó felmérésére. A líceumban ekkor tizennégy tantárgyat tanítottak, többek között a jus naturae et gentium német klasszikusait. Jellemző módon Samuel Pufendorf De officio hominis et cívis iuxta legem naturalem c. műve is szerepelt a tan11 Hajnóczy Dániel (1690-1747) wittenbergi teológiai tanulmányokat követően tért haza, s szoros kapcsolatban állt Bél Mátyással. A Hajnóczy család eredetéhez 1. Éva Kowalská: Uhorská rapsódia alebo tragicky príbeh osvietenca Jozefo Hajnóczyho. Bratislava 2008. Ribini János (1722-1788) jénai egyetemi tanulmányokat követően lett a soproni líceum rektora, s azután előbb Lőcsén, majd Pozsonyban volt lelkész. 12 Németh Sámuel: A soproni evangélikus líceum egy százada, 1681-1781. Sopron 2007. 79-80. 13 Francke, August Hermann (1663-1727), nagyhatású hallei egyetemi tanár, pedagógus, munkássága elsősorban Bél Mátyás pozsonyi tanári tevékenységének nyomán hatott Magyarországon. 14 Németh S.\ A soproni evangélikus líceum i. m. 81. 15 Németh S.: A soproni evangélikus líceum i. m. 80. 16 Idézi: Fabinyi Tibor. A soproni evangélikus líceum története (1557-1908). In: A soproni líceum. Szerk. Györfíy Sándor - Hunyadi Zoltán. Bp. 1986. 47-48.
