Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031
1032 KURUCZ GYÖRGY korlatra épülő oktatás megalapozásában, elsőként Pethe Ferenc (1763-1833), a Debreceni Református Kollégium egykori diákja játszott fontos szerepet. Pethe előbb Utrechtben tanult teológiát, majd hosszabb tanulmányutat tett Angliában, Franciaországban, s 1795 és 1797 között Bécsben az első magyar nyelvű mezőgazdasági folyóirat szerkesztőjeként vált ismertté.3 Ezt követően négy éven át Pethe a Georgikon professzora volt. Távozása után 1801-től Asbóth János, a soproni evangélikus líceum egykori diákja, utóbb a göttingeni Georgia Augusta teológus hallgatója, későbbi késmárki evangélikus líceumi tanár vette át az „ökonómia” oktatásával járó feladatokat.4 Asbóth keszthelyi működése idején, az 1810-es évek közepén lett Festetics György alkalmazottja Rumy Károly György (1780-1847), Asbóth korábbi késmárki diákja, aki maga is a göttingeni egyetemen tanult teológiát, s három éven át szintén gyakorlati gazdálkodási ismereteket oktatott a Georgikonban.5 E három tanár közül Asbóth János töltötte a leghosszabb időt a Balaton parti városban, összesen tizenhét évet, de keszthelyi munkássága a hosszabb időtartamon is túlmutatva, sok tekintetben eltért Pethe és Rumy tevékenységétől. Asbóth ugyanis nemcsak mint gazdasági és gyakorlati tárgyú tantervek kidolgozója, illetve különböző tantárgyak előadója volt, hanem a Georgikon tangazdaságának egyik irányítójaként, a tanintézet hazai és külföldi ismertségének elősegítőjeként, egyúttal pedig a Directio, vagyis a Festetics birtokok központi igazgatási szervének egyik vezetőjeként is tevékenykedett. A Georgikon történetéről megjelent eddigi írások Asbóth keszthelyi működésének csupán egy-egy részletét világították meg, így mindenképpen indokoltnak tűnik az egykori göttingeni diák szellemiségének, nemzetközi kapcsolatrendszerének, s adott esetben napi tiszti tevékenységének behatóbb vizsgálata, melynek eredményeképpen választ kaphatunk arra a kérdésre is, vajon miért tekintette őt a keszthelyi gróf szinte valamennyi nagyjelentőségű vállalkozásában nélkülözhetetlen munkatársnak. Műveltség és karrierlehetőség Asbóth János a Vas vármegyei Nemescsó evangélikus gyülekezetének anyakönyvi bejegyzése szerint 1768. december 13-án született, a helyi evangélikus 3 A lap részletes elemzéséhez 1. Kurucz György. Pethe Ferenc az első magyar agrárszaklap élén. Agrártörténeti Szemle 28. (1986: 1-2. sz.) 34—55. 4 A göttingeni egyetem kitüntetett szerepének vizsgálatához: Futaky István-. Göttinga. A göttingeni Georg-August Egyetem magyarországi és erdélyi kapcsolatai a felvilágosodás idején és a reformkor kezdetén. Bp. 2007.; Balogh Piroska: Heyne és Schedius Lajos. A tudományos interakció modellje a göttingeni paradigmában. In: Göttingen dimenziói. A göttingeni egyetem szerepe a szaktudományok kialakulásában. Szerk Gurka Dezső. Bp. 2010. 127-140.; Krász Lilla: „Bibliothekmedizin” kontra „Göttinger Medizin”. Magyarországi és erdélyi diákok a göttingeni orvosi fakultáson a 18. században. In: Göttingen dimenziói. A göttingeni egyetem szerepe a szaktudományok kialakulásában. Szerk. Gurka Dezső. Bp. 2010. 161-173. 5 Rumy gazdasági szakírói és tanári tevékenysége ez idáig elkerülte a korszak kutatóinak figyelmét. Fried István kutatásai szerint azonban éppen Rumynak köszönhetően jutott el Göttingenbe Berzeviczy Gergelynek a parasztság állapotáról írt latin nyelvű munkája, a De conditione et indole rusticorumnak a szerző feltüntetése nélkül kiadott egyik példánya. Fried István: Adatok Rumy Károly György sajtó- és kiadvány-vállalkozásainak történetéhez. Magyar Könyvszemle 95 (1979: 3. sz.) 288-297. A cenzúra miatt komoly nehézségekbe ütköző megjelentetés részleteihez 1. H. Balázs Éva: Berzeviczy Gergely a reformpolitikus, 1763-1795. Bp. 1967. 233.
