Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Komjáti Zoltán Igor: "…Keserves órái és napjai sok ezer léleknek…" (Fülek 1682-es ostroma) IV/1001
1012 KOMJÁTI ZOLTÁN IGOR neálnunk, adja fel számunkra az várat mindjárt, s tudósítsanak is bennünket felőle, aziránt micsoda szándékkal legyünk. Máskint ha contentumokkal nem exsolválják magokat, azonnal való veszedelem követi közönségessen Kegyelmeteket, ostromra kelvén az dolog. Választ várván: az fegyverben levő Magyarság Főgenerálisa: gróf Thököly Imre. Datum ex Castris nostris ad Szendrő positis, 1682. augusztus 20. ”57 Ugyanezen a napon a szádvári helyőrséget is felszólította a megadásra.58 Koháry Farkas egyik üzenetéből is, amit felderítőjétől kapott, az derült ki, hogy a végvár megszerzése rendkívül fontos nekik: „...mind a török, mind a kuruc föltették, ha mind elvesznek is, megpróbálják Füleket...”.59 Fülek sorsa rendkívül foglalkoztatta a császári oldalt is, mivel a bányavárosok birtoklásában kulcsszereppel bírt. Strassoldo tábornok azt a félelmét is kifejezte Esterházy Pálnak, hogy Fülek eleste nagymértékben rontana a Bányavidéki Főkapitányság váraiban szolgáló katonák morálján és harci kedvén.60 Bercsényi Miklós is a sorozatos várfeladásokkal számolt: ,,...[a törökök és a kurucok] derekasan reá keltek, szánjon az Úr Isten bennünket. Ha egy Fülek oda leszen, nem sok idő kell Korponának, Lévának...”61 Koháry István azonban nem adta fel a várat, és készen várta az ostromot. Az ellenség első egységei hamarosan meg is érkeztek. Az ostrommal foglalkozó munkák általában nem adtak egységes képet sem az ostrom kezdetéről, sem a végéről, de a védők és ostromlók létszámáról sem. Parti Zoltán nemrégen írt munkájában felvetette ezt a problémát, és bemutatta az egyes nézeteket. Borovszky Sámuel 1911-es, Nógrád vármegyéről szóló monográfiáját említette többek között, amely alapján Thököly Imre ért először Fülek alá augusztus 22-én, Ibrahim pasa pedig csak szeptember 2-án csatlakozott hozzá az erdélyiekkel együtt. Borovszky szerint az ostrom augusztus 26-án kezdődött és szeptember 11-én ért véget. A védők létszáma 2 ezer főre, az ostromlók létszáma pedig 60 ezerre tehető. Bél Mátyás munkája (Notitia Nova, IV kötet) csak a szeptember 10-i bevételről ír. Nála az ostromlók létszáma 140 ezer fő (ebből 90 ezer török, 30 ezer kuruc és 20 ezer erdélyi), a füleki védőké 2000 fő. Az 1996- ban, a város 750. éves jubileumának emlékére kiadott emlékkönyv az ostromlók számát 10 ezerre, a védőkét 4000-re tette. König Kelemen ferences szerze57 MTA Mikrofilmtár. Dercsényi Mór gyűjtemény. A 489-es doboz, számozatlan irat. Thököly Imre levele Koháry Istvánnak és a füleki katonai vezetőségnek (Szendrő alatti tábor, 1682. augusztus 20.) 58 MNL OL P 125. 4711. tekercs. No. 4065. (Esterházy Pál nádor iratai) Thököly Imre levele a szádvári császári helyőrség vezetőségének (Szendrő alatti tábor, 1682. augusztus 20.) 59 MNL OL C 1057. tekercs. No. 331. (SABB, Koháry-család levéltára, Pars I.) Koháry Farkas levele ismeretlen személynek (keltezetlen, de tartalma alapján 1682. augusztus 20. körül keletkezett) 60 „...Comes Theökeöly una cum Turcis, post occupatam Cassoviam, contulerant se Szendroviam versus, ubi consilium commodius captans, nimirum, ut tarn Fülekinum, quam et militiam ejusdem Confinii /: alias florentiorem reliquis :/ subjicere valeant, eo digredi velle perhibentur. Quare operae pretium fórét, ut illi loco quantocyus provideretur. Si enim Militia Fülekiensis avelleretur, múltúm remitteretur de robore et fervore militiae Confmiariae in partibus Cis-Danubianis...” MNL OL P 125. 4710. tekercs. No. 3850. (Eszterházy Pál nádor iratai) Carlo Strassoldo tábornok levele Esterházy Pálnak (Bocsai átjárónál levő tábor, 1682. augusztus 23.) 61 MNL OL P 125. 4701. tekercs. No. 1405. (Eszterházy Pál nádor iratai) Bercsényi Miklós levele Esterházy Pálnak (Hainburg, 1682. augusztus 28.)
