Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Komjáti Zoltán Igor: "…Keserves órái és napjai sok ezer léleknek…" (Fülek 1682-es ostroma) IV/1001
FÜLEK 1682-ES OSTROMA 1013 tes 1942-ben írta meg a füleki rendház történetét. Ó az ostromlók összlétszámát 60 ezerre tette, a várban levő fegyverforgatókét pedig 3-4 ezer főre becsülte. A Novohrad nevű szlovák nyelvű kiadvány szerint Thököly Imre és csapatai már augusztus 22. óta Fülek alatt állomásoztak, de az ostromot csak szeptember 2-án kezdték meg, mikor Ibrahim pasa és Apaffy is megérkezett. Ez a munka 60 ezer főre teszi az összes ostromló létszámát, és a vár elfoglalását szeptember 12-re datálja.62 Bethlen Miklós önéletrajza szerint Ibrahim budai pasa 30 ezer törökkel kezdte meg a hadjáratot, továbbá azt írta, hogy Thököly Imre kurucai és Apafi Mihály erdélyi csapatai mind egy szálig a pasa „commendója” alatt voltak. Bethlen csak a török sereg számát adta meg, az ostrom folyamatáról és eseményeiről információkat nem közölt.63 Mocsáry Antal 1826-os munkájában átvette Bél Mátyástól az ostromlók számára vonatkozó adatokat, olyanképpen, hogy a törököket 90 ezer főnek írta, a kurucokat és erdélyieket pedig összesen 50 ezer főnek.64 Illésy János szerint Fülek ostroma szeptember 2-án kezdődött meg, amikor az erdélyi segédhadak megérkeztek, és a vár szeptember 16-án kapitulált. Az ostromlók létszámát ez az életrajzíró 60 ezer törökben és „feles számú magyarban” állapította meg.65 Vékony István piarista szerzetes és történész 1915-ös munkája augusztus 22-re datálja az ostrom kezdetét, melyet a törökök és a kurucok egyszerre kezdtek meg, Apafi Mihály pedig szeptember 2-án csatlakozott hozzájuk. Ezen a napon kezdődött el az általános ágyúzás is. Vékony az ostromlók létszámát nem említi, ellenben a védők létszámát 4000 magyar és német fegyveresben állapította meg. Az ostrom vége az ő munkájában is szeptember 10-re esik.66 Nagy László történész szintén szeptember 10-re teszi Fülek elfoglalását.67 O az Ibrahim pasa rendelkezésére álló csapatokról azt írta (egy korabeli török udvari történetíró forrását figyelembe véve), hogy a saját seregén kívül még 18 ezred janicsár és egy hadosztály szpáhi felett parancsolt, sőt az erdélyi fejedelem teljes erejét is alá rendelték.68 Varga J. János történész egy korábbi műve szerint az ostromot Ibrahim budai pasa csapatai kezdték meg, két hétig (azaz 14 napig) tartott, a vár pedig szeptember 10-én kapitulált.69 70 Am nemrégen megjelent Thököly-monográfiája 62 Parti Z.\ Fülek i. m. 221. 63 Bethlen Miklós élete leírása magától. In: Kemény János és Bethlen Miklós művei. Bp. 1980. 729. 64 Mocsáry L.: Nemes Nógrád i. m. 55. 65 Illésy János-. Gróf Koháry István élete és munkái. Karcag 1885. 20-21. A füleki kapituláció egyéb, vélt időpontjairól még: 1. uo. 24. 2. lábjegyz. 66 Vékony István: Koháry István gr. élete. Az 1915-ös kiadás reprint változata. Szerk. Kozicz János és Holczer József. Kecskemét 2008. 18. 67 Nagy László: „Kuruc életünket megállván csináljuk...” Társadalom és hadsereg a XVII. századi kuruc küzdelmekben. Bp. 1983. 293. 68 Uő: A török világ végnapjai Magyarországon. (Históriai mozaikok) Bp. 1986. 78. 69 Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában. A török kiűzése Magyarországról. (Magyar História sorozat) Bp. 1986. 30. 70 Uő: Thököly Imre i. m. 361.; Uő: Válaszúton i. m. 31.
