Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Komjáti Zoltán Igor: "…Keserves órái és napjai sok ezer léleknek…" (Fülek 1682-es ostroma) IV/1001
FÜLEK 1682-ES OSTROMA 1011 Imre által küldött két levél nem jutott el időben az Udvari Haditanácshoz. Azonban Koháry az elküldés előtt lemásoltatta mindkettőt, és elküldte mellékletben Esterházy Pálnak is. A nádor valóban szerencsésnek tartotta ezt, mint ahogy írta is 29-i levelében: „...Az Kegyelmed 21. praesentis Fülekrűl írt levelét inclusákkal együtt vettem. Igen akartam volna ha in specie megküldötte volna Kegyelmed az Thököly Uram levelét, minthogy Kegyelmes Urunk Őfelsége sehonnan meg nem tudta, hogy Kegyelmednek írt volna Thököly Uram, ha nem éntőlem...”.b3 Visszatérve az ostrom előtti eseményekhez, a főkapitány még ugyanazon a 18-i, levélégetési napon, ugyanazzal a felháborodással a kurucok szemtelensége miatt, ezt írta Balassa Bálint korponai főkapitánynak: „...az kurucság alább nyomódott...immár is az elöljárója Rimaszombat táján nyargalózván, levél által mereszlették is kérni Füleket...”.54 Koháry Farkas egyik hírközlő levele is azt erősítette meg, hogy a kuruc előőrsök Rimaszombatnál tartózkodnak, akikre a várőrség egyik alakulata kicsapott, majd két kurucot és több lovat zsákmányolt.53 54 55 Kassa megszerzése után Fülek mielőbbi ostromának elkezdése Ibrahim pasa számára azért volt fontos, hogy még az őszi hideg beállta előtt teljesíthesse a hadjárat terveit, habár csak augusztus 22-én indult el személyesen oda. Ezen a napon sürgette meg Thököly Imrét, hogy ő is igyekezzen a vár ostromára, mert Koháry István már olyan propagandát csinált ellene, hogy az akár akadályozhatja a hadjárat sikerét is. A magyar vezető rabokat engedett ki, akik így beszélnek az utasítására mindenütt, hogy „...Thököly Imre nem ember. Ha ember volna, az német császárnak a maga jószágát oda nem engedné...”. Ibrahim tehát az azonnali ostrom megkezdését javasolta Thökölynek ezekkel a szavakkal: „...ezen levelemet látván, mindjárt reá menjetek, mink is odamegyünk, és veletek beszélgetünk, és utána a németre megyünk...”.56 Már Thököly Imre is gondolt arra, hogy a hadjárat minél nagyobb sikere érdekében megszerezze a szendrői és a füleki végvárat és a benne szolgáló, harci tapasztalatokban jártas végváriakat, és még az ősz beálltáig uralma alá vehesse a bányavárosokat is. Szendrő vára alá is azért utazott, hogy a benne szolgáló vitézeket maga mellé állítsa, akár tárgyalással, akár erőszakkal. A kuruc fővezér megpróbálta békés úton rávenni Koháry Istvánt és Fülek katonai vezetését is, hogy adják át neki a várat. Szendrő alól a következő levelet írta augusztus 20-án: „Sok jókat adjon Isten Kegyelmeteknek! Ezen Cassa várát városostul kezünkbe juttatván, már most Szendrő alatt vagyunk, s ide várjuk az Hatalmas Budai Vezért is az török sok hadakkal. Minek okáért akartuk előre praemo-53 MNL OL G 13. XIII.3. 1. doboz. föl. 52-53. A Thököly-szabadságharc levéltára - Esterházy Pál nádor kiadványai (1675-1689) Esterházy Pál levele Koháry Istvánnak (Bécs, 1682. augusztus 29.) 54 MNL OL G 12. XII. 1. 5. doboz. föl. 128. A Thököly-szabadságharc levéltára - Levelek (1672-1691), 1682. augusztus havi levelek. Koháry István levele Balassa Bálintnak (Fülek, 1682. augusztus 18.) 55 MNL OL C 1057. tekercs. No. 331. (SABB, Koháry-család levéltára, Pars I.) Koháry Farkas levele ismeretlen személynek (keltezetlen, de tartalma alapján 1682. augusztus 20. körül keletkezett) 56 MNL OL P 2257. 667. egység. 7. tétel. B. föl. 276-277. (Koháry II. István levelezése) Ibrahim budai pasa levele Thököly Imrének (Kassa melletti tábor, 1682. augusztus 22.)
