Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Dévavári Zoltán: Szembesülés, alkalmazkodás és térkeresés. A Magyar Párt Megalapítása a Délvidéken (1921-1922) I/83
A MAGYAR PÁRT MEGALAPÍTÁSA A DÉLVIDÉKEN (1921-1922) 97 Nem csak a demokraták és a radikálisok tettek azonban kísérletet a kisebbségek választójogának az annullálására. Hasonló álláspontra helyezkedtek a szocialisták is. A képviselők a választójogról szóló törvényjavaslat azon 9. fejezetére tettek módosító indítványt, amely felsorolta a választói jogosultság elengedhetetlen kellékeit. A kiegészítés szerint nem bírtak volna választójoggal azok, akik optálás útján szerezték meg az állampolgárságot.6 9 Júliusban a szerb hatóságok arra hivatkozva, hogy Szentendréről több szerbet kitoloncoltak Magyarországi-ól,7 0 tömeges kiutasítási akciót hajtottak végre. A kiutasítási hullám első három napjában összesen 180 családot, vagyis körülbelül 720 főt utasítottak ki, akik közül azonban többet a magyar hatóságok nem engedtek be az ország területére, így a határon voltak kénytelenek vesztegelni.7 1 Amikor pedig bizonyos lett, hogy a megfélemlítések ellenére 1922 szeptemberében a Magyar Párt még is meg fog alakulni, a hatóságok bejelentették, hogy elkészült a felségsértéssel és kémkedéssel vádolt Varga György és társai elleni vádirat.7 2 Ebben a helyzetben — a társadalom szinte minden rétegét sújtó intézkedések fényében 1922. július 23-án hozta nyilvánosságra a Magyar Párt a Pasiénak és a közvéleménynek címzett, a magyarság sérelmeit 17 pontban összegző memorandumát.7 3 A memorandum nem csak a közvélemény, hanem a magyar közösség tömörítése, sorainak zárása miatt is fontos volt. Ez volt a Magyar Párt első, igaz, kizárólag a sérelmi politizálásra épülő, de széles tömegekhez is eljutott politikai akciója. A memorandumot eredetileg egy Grábel László által vezetett küldöttség kívánta átadni Nikola Pasic miniszterelnöknek,74 azonban a belgrádi audiencia megalázó kudarccal ért véget: a miniszterelnökségen a dokumentumot át sem vették, a magyar küldöttséget pedig egyszerűen kitették az épületből.7 5 A dokumentumot végül a szeptember 17-ei zentai nagygyűlés előtt — szeptember 14-én — postai úton küldték a miniszterelnöknek, a kormány tagjainak, a parlamenti pártoknak, illetve a sajtó képviselőinek.7 6 Bár a memorandumra és a kísérőlevélre válasz sosem érkezett, a választói névjegyzékekkel történt visszaélések mégsem maradtak visszhangtalanul a szerb közvéleményben. Július 31-én, a visszaélések miatti tiltakozás jeléül lemondott Pavle Dobanovacki szabadkai főispán.7 7 69 Bácsmegyei Napló, 1922. június 21. 70 Bácsmegyei Napló, 1922. július 9. 71 Bácsmegyei Napló, 1922. július 10. 72 A Varga-per feldolgozását 1. Csuka János: A délvidéki magyarság története 1918-1941 i. m. 40^47. A. Sajti Énikő: Impériumváltás, revízió, kisebbség... i. m. 44-45. Sándor Mesaros: Polozaj madara u Vojvodini 1918-1929 i.m. , 154-155. Dévavári Zoltán: Kémperek és nyílt erőszak a Délvidéken az impériumváltás éveiben (1922-1923). Acta Historica, Tomus CXXXIV Szeged, 2012. 85-98. 73 Bácsmegyei Napló, 1922. július 23. (A miniszterelnökhöz címzett memorandumot 1922-ben a Szent Gellért Társaság Irodalmi Egyesülete is megjelentette „Az elszakított Délvidék sorsa III." című kötetében, azonban az eredeti 17 ponttól eltérően csak tizenöt pontban sorolja fel a sérelmeket.) 74 Bácsmegyei Napló, 1922. július 27. 75 Bácsmegyei Napló 1922. augusztus 10. 76 Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember 14. 77 Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus 1.
