Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Dévavári Zoltán: Szembesülés, alkalmazkodás és térkeresés. A Magyar Párt Megalapítása a Délvidéken (1921-1922) I/83
96 DÉVAVÁRI ZOLTÁN az állam politikai életében. Azt is hozzátette, hogy a magyarság csak akkor kapcsolódhat be az államéletbe, ha törekvéseit Belgrádban méltányolják, és a kisebbségi jogait ért sérelmeket a kormány orvosolja. Pasic megismételte a kormány azon álláspontját, amelyet a megelőző hónapokban a sajtón át több képviselője is tolmácsolt, miszerint szükségtelen az önálló magyar szervezkedés, mert a kormány az alkotmány révén mindenki számára biztosítja az állampolgári egyenlőséget és szabadságot, illetve - s ezt már figyelmeztetésként kellett felfogni: az anyanyelvű általános iskolai oktatás jogát is. A helyi tisztviselők által elkövetett visszaélésekkel kapcsolatban Pasic nyomatékosította, hogy nem célszerű ezeket a jelenségeket általánosítani, de végül még is ígéretet tett arra, hogy meg fogják vizsgálni az egyes helyi hivatalnokok alkotmánysértő hatalmaskodásait és önkényeskedéseit.63 A miniszterelnök egyértelmű mondatai után dr. Várady Imre kért szót, aki a miniszterelnök kioktatását elhárítva a magyarság sérelmeit kívánta előadni. Pasic azonban leintette, s arra kérte Váradyt, hogy a sérelmeket írásbeli memorandumban terjessze elé,64 majd az idő előrehaladottságára hivatkozva egyszerűen kitessékelte vendégeit.6 5 Ha bármilyen illúzió is volt a magyarságban a találkozóval kapcsolatban, a miniszterelnök kijózanító szavain túl a következő napok, hetek, hónapok heves intenzitású, hosszan elnyúló eseményei is szükségessé tették a realitásokkal való szembenézést. A Magyar Párt május 7-re Szabadkára tervezett országos, alakuló nagygyűlését betiltották. Lazo Bugarski Bácsmegye demokrata párti főispánja a Bácsmegyei Naplónak adott nyilatkozatában tagadta, hogy tudomása lenne a betiltás indokáról, azonban szükségesnek tartotta hozzátenni, hogy: „magánúton több helyről értesültem arról, hogy a magyar szervezkedést németek és zsidók intézik. Amikor hangsúlyozom, hogy az ország minden polgárának szervezkedési szabadsága van, nem hallgathatom el azt, hogy emberek más nemzetiségek ügyeibe avatkoznak bele. Éppen ez az, ami ebben a kérdésben gondolkodóba kell, hogy ejtse a hatóságokat."6 6 Június 14-én demokraták és a radikálisok a kormány ülése után arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a nemzetiségeknek nem kívánják megadni a választójogot. Tették ezt arra hivatkozva, hogy az állampolgárságról szóló törvény és a békeszerződések nem írták elő, hogy minden állampolgárnak választójogot kell adni.6 7 Két nappal később a vajdasági parlamenti képviselők pedig azért indítottak mozgalmat, hogy a választójogi törvénybe, vagy az állampolgái ságról szóló törvényjavaslatba olyan rendelkezést vegyenek fel, amely a nemzeti kisebbségeket kizárná a választójogból.6 8 63 Bácsmegyei Napló, 1922. április 20. 64 A Magyar Külügyminisztériumnak a találkozóval kapcsolatos jelentéseit A. Sajti Enikő dolgozta fel - Impériumváltások, revízió, kisebbség... i. m. 42. 65 Bácsmegyei Napló, 1922. április 20. 66 Bácsmegyei Napló, 1922. június 15. 67 U.o. 68 Bácsmegyei Napló, 1922. június 17.
