Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Dévavári Zoltán: Szembesülés, alkalmazkodás és térkeresés. A Magyar Párt Megalapítása a Délvidéken (1921-1922) I/83
A MAGYAR PÁRT MEGALAPÍTÁSA A DÉLVIDÉKEN (1921-1922) 95 tésből történő részarányos támogatását szorgalmazó felvetés, a szabad-kereskedelmen alapuló pacifista külpolitikát kívánó tétel viszont már messze túlmutatnak az 1868-as közjogi felfogáson, de még a békeszerződés által biztosított kisebbségi jogok pontjain is. Ezekben a pontokban alapvetően már a Jászi és Dettre által szorgalmazott tézisek találhatóak meg. A program a közigazgatás és a decentralizáció kérdésében még Dettrén is túllépett. A Stojan Protic6 0 által beterjesztett alkotmány-tervezet leglényegesebb decentralizációs javaslatának a beemelése, a Vajdaság területén önálló autonóm közigazgatási kerület kialakításának követelése a Magyar Pártot ezért már alakulásakor az autonómiát követelő erőkhöz sodorta. A program bár egyes elemeiben a múltból merítve fogalmazta meg célkitűzéseit és követeléseit, nélkülözte a közép- és hosszútávú stratégiai elképzeléseket, , többnyire azonnali lépéseket követelt, ám még így is újszerű, előremutató dokumentumnak számít. Az adott társadalmi, politikai légkörben nagy lelki vívódások és konfliktusok árán (mindez megterhelve a végletesen polarizált magyar rétegekkel), végül sikerült átlépni az 1918 előtti — már rég elvesztett — gondolatvilágot, s megfogalmazni egy gyökeresen új, elemeit tekintve a kisebbségi politizálás alapjait rögzítő érdekérvényesítő elképzelést. Belgrádi reakciók 1922. április 19-én eleget téve Fenyves Ferenc laptulajdonos egy korábbi személyes kérésének,6 1 Nikola Pasic62 miniszterelnök belgrádi rezidenciáján fogadta a szerveződő Magyar Párt képviselőit. Azt, hogy nem egyenrangú felek találkozójáról volt szó, azt a Miniszterelnöki Hivatal még a tárgyalások megkezdése előtt meglehetősen megalázó módon tette egyértelművé. A reggel tíz órára megjelent, Sántha György, Sterliczky Dénes, Várady Imre, Grábel László összetételű küldöttséget a miniszterelnök ugyanis alaposan megvárakoztatta és csak . A délután négy órakor, fogadta őket. A találkozón elsőként Sterliczky Dénes tolmácsolásában Sántha szólalt fel, aki azonnal elhatárolódott az irredentizmus vádjától és kijelentette, hogy a Magyar Párt a trianoni szerződés alapján áll és ennek alapján kíván részt venni 60 Stojan Protic (Krusevac, 1857. január 28-Belgrád, 1923. október 28.), szerb politikus, a Radikális Párt egyik alapítója, az SzHSz állam első miniszterelnöke (1918. december 20-1919. augusztus 16.) A vidovdani-alkotmány meghozatala előtt decentralizációs javaslatot tett, amely — szerb dominancia mellett — korlátozott önkormányzatiságot biztosított volna az ország különböző területei számára. A Pasictyal való párviadalából végül vesztesként került ki. 61 Fenyves 1922. március 23-án jelentte meg a Bácsmegyei Naplóban Pasics a magyarokról és a magyaroknak című interjúját, melyben többek között a magyarság prominenseivel való találkozást sürgette a miniszterenöktől. 62 Nikola Pasic (Zajecar,1845. december 31. - Belgrád, 1926. december 10.), szerb politikus, a Radikális Párt alapítója és vezetője. 1891 és 1892 között miniszterelnök. 1903-ig visszavonult a politikától. 1903-ban átvette a Radikális Párt vezetését. 1904-től, egészen 1926-ban bekövetkezett haláláig előbb a Szerb Királyság, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság miniszterelnöke. Az 1919-es párizsi békekonferencián ő vezette a szerb küldöttséget, s az ő nevéhez köthető az 1921-es vidovdani alkotmány is, mely az SzHSz Királyságot unitárius — azaz egységes államszerkezetű, a területi egységeket a központi hatalomnak alárendelt — monarchiaként proklamálta.
