Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Mészáros Kálmán: A szatmári béke aláírói és további sorsuk IV/887
A SZATMÁRI BÉKE ALÁÍRÓI ÉS TOVÁBBI SORSUK 899 1673 körül született dunántúli nemesi családban. Előéletéről nincs adatunk. Bánfíy György erdélyi gubernátor titkáraként 1704. március 7-én kiszökött Nagyszebenből és csatlakozott a kurucokhoz. Rákóczi ezredessé nevezte ki, 1705. augusztus 3-án kiállított dekrétuma szerint már 1704-től ezredesként szolgált. 1708. augusztus 22-én brigadérossá lépett elő. Vitéz katona, de heves természetű ember volt, 1709 végén Érsekújvárott egy vita hevében leszúrta egyik tiszttársát, amiért 1710 első felében fogságban ült Eger várában. Miután kiegyezett megölt bajtársa özvegyével, Rákóczi szabadon bocsátotta, és 1710. július végén Szolnok főkapitányává nevezte ki. Október 17-én komoly ellenállás nélkül feladta a várat a császáriaknak, de ő maga nem lett labanccá. Közreműködött a szatmári béke létrehozásában, 1711. április elején a vitézlő rend képviselőjeként tagja volt annak a küldöttségnek, amely az első szatmári gyűlésnek a békekötés szükségességéről hozott határozatait tudatta Rákóczival. 1711. április 26-án felesküdött a császárra. A békeokmányt aláíró katonatisztek között ő volt az egyetlen gyalogsági tiszt. (A gyalogság nagy része a helyőrségekben szolgált, s így azok csak Kassa, Kővár, Huszt, Ungvár és Munkács kapitulációjakor fogadták el a békét.) A béke ratifikálására Bécsbe indított küldöttségben Magyarországot képviselte az erdélyi Pongrácz György oldalán, s május 26-án járulhatott Eleonóra Magdolna régens anyakirályné elé. Elfogadta a császári seregben felkínált ezredesi rangot, de még ezredének megszervezése előtt, 1712 elején meghalt Peresznyén, volt elöljárója, Esterházy Dániel kastélyában. Cseplész János:4 5 Különös módon csak az egyik (B) példányt írta alá, a magyarországiak névsorának végén (a dunántúli Ráttky Dánielt követő hetedik helyen), magyaros névalakkal (Cseplisz János). 1699 őszén Kunszentmiklós kamarai összeírásában mint Tolnából vagy Tornából érkezett („Tonensis"?) jövevény szerepel, és Bösztör pusztán is volt birtoka.4 6 1 702-ben már kiskun kerületi kapitány. Kuruc forrásokban 1705 elején szerepel először mint a kiskunsági századok parancsnoka alezredesi rangban. 1707 nyarán előbb a Berthóty István-féle, majd 1709 őszén a jász lovasezreddel vonták össze századait, miközben ő maga mindkét egységben alezredesi beosztást nyert. 1710 nyarán már az összevont jászkun regiment parancsnoka, november végén a nagykunokat is hozzá osztották be, és ekkor megkapta a nagykun kapitányi címet és az ezredesi rangot is.4 7 Közben (1709 tavaszán) armálisért folyamodott Rákóczihoz, de a fejedelem válaszát nem ismerjük. Károlyi kíséretének tagjaként már a békekötés előtt, 1711. április 26-án felesküdött a császárra. 1712. augusztus 15-én armálist nyert III. Károlytól. Nagykőrösön telepedett le, s ott hunyt el 1724 és 1728 között, fiú utóda nem maradt. Daniel István: 48 Az erdélyi rendek névsorát követően, a Moldvába (és Havasalföldre) szorult erdélyi mágnások és nemesek követeként írta alá mindkét példányt, latinos névalakkal (Stephanus Daniel - A: Deputatus magnatum & nobilium Transylvaniae in Moldavia commorantium; B: Deputatus magnatum & nobilium Transylvaniae Moldáviáé & Transalpina commorantium). Székely primőr család sarja, Daniel István udvarhelyszéki főkirálybíró és Kemény Zsófia fia. 1684 végén született unitáriusként, és a kolozsvári unitárius kollégium növendéke volt. Ké-45 Életrajza: Uo. 99. - NB. a békeokmány nyomtatott változatában félreértésből dunántúliként szerepel. 46 L. a Jászkunság Penz-féle összeírását: MOL E 156, A Magyar Kamara Archívuma, Urbaria et Conscriptiones. Fasc. 71. Nr. 4. pp. 313-314. és 321. 47 Nagykun kapitányi címére 1. Palocsay György 1710. november 28-i levelét Károlyi Sándorhoz: MOL P 396, A Károlyi család nemzetségi levéltára, Acta publica 1. Acta Rákócziana. Ser. I. Missiles diversorum ad Alexandrum Károlyi Nr. 8516. Az iratanyag digitális kiadása: Acta Rákócziana - A Károlyi levéltár Rákóczi-kori iratai. Szerk. Laczlavik György. Készítették Avar Anton -Laczlavik György - Mészáros Kálmán. A mustrakönyveket feldolgozta Mészáros Kálmán. Fotók Czikkelyné Nagy Erika. DVD-ROM. Bp. 2011. - A forrásadatra Seres István hívta fel a figyelmemet, segítségét ez úton is köszönöm. 48 Életrajza: Heckenast G.: Ki kicsoda? i. m. 105.
