Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Mészáros Kálmán: A szatmári béke aláírói és további sorsuk IV/887
900 MÉSZÁROS KALMAN sőbb református hitre tért, fiatalon Bethlen Miklós környezetében nevelkedett. 1704 elején vargyasi házánál esett kuruc fogságba, és áprilisban elszánta magát a csatlakozásra. Előbb Havasalföldön járt követségben, majd Forgách Simon, utóbb Pekry Lőrinc főhadsegéde lett. 1709 nyarán nőül vette Pekry leányát, Polixénát. 1711. április 8-án a Moldvába (és Havasalföldre) menekült erdélyiek küldötteként érkezett meg a szatmári gyűlésre, és a békeszerződést is e minőségében írta alá. Későbbi állítása szerint nagy szerepe volt abban, hogy Pálffy János végül nem csak a király hűségére visszatérőknek, hanem a hűtlenségben elhunytak örököseinek is teljes vagyoni amnesztiát biztosított. (Pekry Lőrinc néhai kuruc tábornagy vejeként Daniel ebben személyesen is érintve volt!) O is osztozott abban a kortársi közvélekedésben, miszerint Rákóczit Bercsényi tántorította el a békekötés ügyétől.49 1713-tól az erdővidéki református egyházkerület, majd a székelyudvarhelyi és a nagyenyedi kollégium kurátora. 1717-ben udvarhelyszéki élelmezési biztos volt. 1737. december. 5-én bárói címet nyert, 1745-ben pedig Udvarhelyszék főkirálybírája lett. 90. életévében halt meg, 1774. március 24-én. Daniel József: 50 Az erdélyi rendek részéről mindkét példányt a hetedik helyen írta alá, latinos névalakkal (Josephus Daniel). Református székely primőr család sarja, Daniel Péter és Nagy Zsófia fia. 1675-ben (?) született. A kurucokhoz való csatlakozásának körülményeit nem ismerjük. 1707-ben Pekry Lőrinc lovasezredének alezredese. Az év nyarától Aranyosszék főkirálybírája. 1713-ban az erdővidéki református egyházmegye gondnoka. 1727/1728-ban azt a Szilágyi Andrást követte az aranyosszéki főkirálybíróságban, aki a Rákóczi-szabadságharc alatt császárpárti volt, és akivel szemben annak idején ő volt a kuruc főkirálybíró. 1730-ban hunyt el. Deák Ferenc:5 1 Magyarország részéről az egyik példányt (A) a tizennegyedik, a másikat (B) a tizenötödik helyen írta alá, magyaros névalakkal (Deák Ferencz). Előéletéről keveset tudunk, 1685-ben Thököly Imre főtisztjeként jelen volt ura váradi elfogatásánál. 1686-ban már a császári hadak soraiban harcolt Buda visszavívásánál. 1697-ben részt vett a hegyaljai felkelés leverésében. 1703 nyarától ezereskapitányként harcolt Rákóczi oldalán, alakulatát 1706 végétől a fejedelem Sajó-Hernád vidéki örökös hajdúvárosaiból állították ki, s ezért az udvari ezredek közé számították. 1708-1709-ben császári fogságban raboskodott Aradon, ezredét ekkor Máriássy Ádám alezredes vezényelte. O is azok közé tartozott, akik már 1711. április 26-án felesküdtek a császárra. 1717-ben szerepel utoljára, mikor a Felső-Tisza-vidékre törő tatárok ellen szállt táborba. Domahidy László:5 2 Magyarország részéről az egyik példányt (A) a dunántúli Ráttky Dánielt követő ötödik, a másikat (B) a hatodik helyen írta alá, magyaros névalakkal (Domahidi László). Szatmár vármegyei nemescsalád sarja, Domahidy Miklós szatmári alispán és Kölcsey Borbála fia. 1703 nyarán Szatmár vármegye szolgabírája. 1703 novemberében már kuruc.5 3 Káro-49 Minderről idős korában írt latin nyelvű önéletírásában szól részletesen, amely 1764-ben nyomtatásban is megjelent. Utóbb a család kiadásában magyarul is napvilágot látott Marosi Gergely fordításában. Vargyasi id.. Daniel Gábor-. A vargyasi Daniel család eredete és tagjainak rövid életrajza. Bp. 1896. 341-397. A szatmári békéhez kapcsolódó részek: Uo. 362-363. és 371-375. 50 Életrajza: Heckenast G.: Ki kicsoda? i. m. 105-106. 51 Életrajza: Uo. 109. 52 Életrajza: Uo. 321. - NB. a békeokmány nyomtatott változatában félreértésből dunántúliként szerepel. 53 Kurucságáról az első adat Károlyihoz írott levele Köleséről, 1703. november 21-én: MOL P 396, i. h. 1. Ser. I. Nr. 86.
