Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN 1137 lezése nélkül — felemelték szavukat a ,jobbágynyúzás" ellen, ahogy azt Apáczai Csere János írja a Magyar Enciklopédia ban (1655): „A zsellérséggel való gonoszul élésből származott ez mai napi nyomorúságos jobbágyság, mely az egyiptomi szolgálatot bizony felülhaladja hazánkban sok helyeken."277 Mikolai Hegedűs János könyvében, a „Biblia tanúi"-ban. (1648) és Apáczai kolozsvári beszédében (1656) ehhez az anyanyelvű népiskolák programja is kapcsolódott.27 8 Céljuk nem pusztán az általános tudatlanság csökkentése volt, hanem arra is irányult, hogy az iskolák révén minél többek számára elérhetővé tegyék a puritán kegyességben oly fontos bibliaolvasást.27 9 Apáczai szövegeit az teszi különösen érdekessé, hogy új elemként megjelenik bennük a más nemzetek művelődési viszonyaival való kritikus összevetés és egy erre épített tudatos program.28 0 A kolozsvári rektorként működő pedagógus 1658-ban Barcsay Ákos fejedelemnek egy erdélyi egyetem alapításáról is benyújtott egy nagy ívű, a zaklatott politikai helyzetet tekintve nem éppen aktuális tervezetet, amelyben azt javasolta, hogy a majdani intézmény minden diplomása kapjon nemességet.281 Ez a felvetés nem más, mint a vera nobilitasnak a tudományokra való radikális értelmezése. A puritánok nemzeteszméje már csak azért sem vette figyelembe a rendi határokat, mert hirdetői jórészt maguk is jobbágyszármazásúak voltak. Az ideológia eszmei tere a nemesi nacionalizmuséhoz hasonlóan felölelte mind a két országot (a fejedelemséget és a királyságot) egyaránt. A református prédikátorok még az elzárkózó transzilvanizmus korában is inkább az összetartozást hangsúlyozták. Nagyari József 1681-ben a következőket írja: „egy hegy, egy folyóvíz, egy Jordán vagy egy Tisza nem szakaszthatja méltán az atyafiak között való egyezséget, s szeretetet, s kötelességet el. Azzal, hogy az harmadfél nemzetség túl a Jordánon lakik, nem szűnik meg az felől atyafiává lenni az több nemzetségeknek, egy az nemzetek, egy az hitek, vallások, szabadságok, egy az Istenek..."282 A közösség eszmei kiterjedésével kapcsolatban az egyetlen homályos pont az, hogy vajon a más felekezetűeket is a „nemzet" részének tekintették-e.28 3 Végleges választ nagyon nehéz adni, mert a szövegkörnyezettől is függ 277 Idézi: Makkai L.\ A magyar puritánusok i. m. 158.; Egy másik jellemző idézet Tofeus Mihálytól (1683): „Sokszor drágább az agár vére, mint a jobbágy vére, s a kopó eltört lába, mint a verés által kirohadott jobbágy fara". Idézi: Bán /.: Korai felvilágosodás i. m. 234-235. 278 Apáczai Csere János: Válogatott pedagógiai művei. Kiad. Orosz Lajos. Bp. 1976. 181-185. 279 Mikolai Hegedűs könyvéből: „a szegény község sok helyeken majd többire csak hírét hallja, hogy vagyon Biblia." Idézi: Bán /.: A XVII. századi puritanizmus i. m. 212. 280 a Magyar Logikácska (1654) előszavából: „Mioltától fogva, kegyelmes uram, hazánknak egyetlenegy ékessége, a dologhoz valamit sajdítani és a több keresztyén nemzeteket a magyar nemzettel egybe kezdtem hasonlítani, csudálkoztam erősen rajta, hogy a tudomány dolgában mindazoktól messze elmaradtunk." Idézi: Bán /.: Apáczai Csere i. m. 426. - A 17. századi magyar fordításirodalomnak a fordítás melletti egyik általános érve az, hogy nem szégyenkezhetnek más keresztény nemzetek mellett, ám ez nem fordul át olyan átfogó összehasonlításba, mint amilyennel Apáczai munkásságában találkozunk. Bartók /.: Sokkal magyarabbul i. m. 285-286. 281 Apáczai Csere J.: Válogatott pedagógiai i. m. 223-225. 282 Idézi: Győri L. János: Nagyari József tábori prédikációi. In: Religio, retorika i. m. 438-460. (itt 451.) 283 Trencsényi B.: Patriotism and elect nationhood i. m. 531-532. Trencsényi hasonlóan ellentmondásos eredményre jutott, mint alább én.
