Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
1138 SZABÓ ANDRÁS PÉTER a megfogalmazás. Köleséri Sámuel panaszimádságaiban (1666) például szerepel mind a „maroknyi gyülekezet", mind az „édes maroknyi nemzetünk" kifejezés, és láthatóan azonos értelemben, tehát a prédikátor a nemzetet a (református) anyaszentegyházzal azonosítja.28 4 A puritánok azonban a bálványozást előszeretettel sorolták fel a nemzet bűnei között, ami valószínűleg egy, a saját felekezetnél tágabb nemzetdefinícióra utal.28 5 A helyzetet talán Filepszállási Gergely tornyosnémeti lelkész imakönyve (1694) segítségével lehet megvilágítani, aki megkülönböztet a nemzeten belül lelki zsidókat (reformátusok) és egy lelki bélpoklosságban szenvedő részt,28 6 felajánlva utóbbiaknak a gyógyulás lehetőségét. Úgy tűnik tehát, hogy mindkét megközelítés párhuzamosan jelen volt, és láthatóan nem érezték szükségét a rendszeresen beteg emberként jellemzett nemzet28 7 egyértelmű meghatározásának. Végül a nemzeti identitás kérdésére nem tudunk pontos választ adni, de egyértelmű, hogy a prédikációk és imádságok révén az eszmét igen sokan (nemesek és nemtelenek egyaránt) befogadhatták. A felekezet határai azonban szigorú határt szabtak e nemzeti identitás szélesebb körű kiterjedésének. A református egyház etnikailag szinte teljesen magyar jellege miatt a nyelvi tudatosság nem volt kérdéses. A reformátusok már a puritánok jelentkezése előtt komoly erőfeszítéseket tettek a nyelv írott normájának rögzítésére.288 Míg Szenei Molnár Albert grammatikája (1610) még az idegen nyelvű közönségnek is szólt, addig Geleji Katona István Magyar grammatikátskáját (1645) egyértelműen a magyaroknak szánta, azt a célt is kitűzve, hogy a szóelemző elvet meghonosítja a helyesírásban. Geleji javaslata a magyar történelem első neológ-ortológ vitájához vezetett, mert a puritán Medgyesi Pál 1650-ben védelmébe vette a hagyományos, kiejtés szerinti írásmódot.28 9 Apáczai Csere János és Martonfalvi Tóth György munkái révén pedig a tudományok latin szókincsének magyarítására is komoly kísérletek történtek. A 17. század második felének nyelvi törekvéseit aligha lehet másként összefoglalni, mint egy első (jobbára elfelejtett, de nem nyom nélküli) avagy korai nyelvújításként.29 0 Az 1657 utáni években a felekezeti nemzeteszmét működtető református egyház is a belharc aktív résztvevőjévé vált.29 1 Röviden összefoglalva: a törésvo-284 Fazakas G. T.\ El-távozott i. m. 93., 115., 119. 285 Pl. Medgyesi Pál: Negyedik jajj i. m. 16. 286 Fazakas G. T.: Nemzet és/ vagy i. m. 210., 213. 287 Csorba D.\ Az 1657-es év i. m. 138-139.; Luffy. K.: Mint valami aczél i. m. 48-55. 288 Tarnócz M. : Erdély művelődése i. m. 45-56. 289 Bartók /.: Sokkal magyarabbul i. m. 32-33. 290 Uo. 302-303. 291 A témát külön tanulmányban tervezem feldolgozni. A legfontosabb szakirodalom: Veres F.: Rerum in Transilvania i. m. II.9., II. 12., III. 6.; Bod Péter: Smirnai Szent Polikárpus, avagy sok keserves háborúságok között magok hivataljokat keresztyéni szorgalmatossággal kegyesen viselő erdélyi református püspököknek históriájok. [Szeben 1766.] 90-97.; Basirius Izsák életrajzához. Kiad. Kropf Lajos. TT 12. (1889) 495-501.; Pokoly József. Az erdélyi református egyház története. 2. köt. (1605-1690). Bp. 1904. 213-255.; Zoványi Jenő: Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban. Bp. 1911. 337-366.; Makkai L.\ A magyar puritánusok i. m. 137-186.; Bán I. : Apáczai Csere i. m.; Herepei János: Apáczai és kortársai. Bp.-Szeged 1966. (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 2.)
