Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Bárány Attila - Györkös Attila: A Fehér Rózsa Magyarországon. Egy angol trónkövetelő viszontagságai és a Jagelló-kori diplomácia II/417
A FEHÉR RÓZSA MAGYARORSZÁGON 425 A hercegnő 1502. szeptember 29-én, hosszú, s jól dokumentált utazás után érkezett Székesfehérvárra, ahol házasságot kötött a magyar uralkodóval.54 Foix-i Anna és a de la Pole család rokonságban állt egymással: Anna nagyanyja Margaret de la Pole (tl486) a Tudor-ellenes trónkövetelő testvérek másodfokú nagynénje volt.55 A rokonság közeli volta magyarázatot ad arra, hogy VII. Henrik 1502-ben — a kezdeti merev elutasítás után — miért értékelte át Magyarországgal kapcsolatos politikáját. Vélhetőleg ekkor szerzett tudomást Ulászló házasságának számára fenyegető családi-politikai vonatkozásairól. S míg a törökellenes szövetség gondolata nem érintette meg, az a veszély, hogy a magyar udvar a Yorkpárti lázadók újabb menedékhelye lehet, félelemmel tölthette el, s ezért küldött követet Budára. Angol követek Magyarországon: Salisbury és Somerset E. Kovács szerint az angol követ útjáról nem sokat lehet tudni, nincs adat arra sem, hogy a magyar delegáció tagjaival együtt utazott volna, 1502 novembere előtt pedig biztosan nem adhatta át uralkodója szerződéstervezetét Ulászlónak.5 6 Valójában a követ útja viszonylag pontosan nyomon követhető, és bizonyosan Anne de Foix kíséretével érkezett hazánkba. A küldött megbízólevele — ahogy azt fentebb már említettük — 1502. május 27-én készült el,5 7 amikor az Angliában tartózkodó Telegdy és Bácskai már bizonyosan visszatért a francia udvarba. Mégis úgy tűnik, hogy VII. Henrik követe később csatlakozott a hazafelé tartó magyar delegációhoz, amely csak június 21-én indult el Blois-ból. Pierre Choque herold, aki elkísérte Foix-i Annát Magyarországra, két beszámolót hagyott hátra az utazásról. Mindkettő említi az angol követek jelenlétét a magyar küldöttségben. Az első, amely a hercegnő itáliai átutazásáról szól, Velencébe érkezésükkor név szerint is említi személyüket: „az angol király követét, Gauffray Bleist úrnak hívták, s vele volt Sombrecet, a címerkirály hivatalának heroldja".58 Choque másik, a magyarországi utazásról írott beszámolójában Salisbury-nek nevezi a követet: „Salzbery dékánja, az angol király követe".59 Ez utóbbi megjegyzése néhány félreértésre 54 Discours des cérémonies du mariage d'Anne de Foix, de la maison de France, avec Ladislas VI, roi de Bohême, de Pologne et de Hongrie. Ed. Antoine Le Roux de Lincy. Bibliothèque de l'Ecole des Chartes 22. (1861) 156-185. (a továbbiakban: Discours I.) és uo. 422-439. (a továbbiakban: Discours II.) és Libellus hospitalis munificentiae Venetorum in excipienda Anna regina Hungáriáé per Angelum Chabrielem compositus. Venetiis 1502. 55 Erről a magyar szakirodalomban 1. Kropf L.\ Anna királyné i. m. 690-693. 56 E. Kovács P: Egy törökellenes szövetség i. m. 53. (és uo. 52. sz. jegyz.). 57 Ennek szövegét kiadta Fest S.: Anglo-Hungarian Contacts i. m. 609-612. — De már máj. 20-án mint leendő követ szerepel az egyik Ulászlónak írott angol levélben, 1. Akta Aleksandra No. 75. 58 l'ambassadeur du Roy d'Angleterre qui se nommoit Messire Gauffray Bleist; avec luy estoit pour officier d'armes Sombrecet, herault — Discours I. 156-185. 59 le doyen de Salzbery, ambassadeur du Roy d'Angleterre — Discours II. 429. — Tegyük hozzá, hogy De Lincy kiadása elírásokkal van tele. Salzbery helyett például „Salzberg"-et ír. A helyes névváltozatot közli Marczali Henrik egyébként más helyeken szintén hibás kiadása, 1. Marczali Henrik: Candalei Anna II. Ulászló neje magyarországi útjának és a menyegzői ünnepélyek leírása. Történei-
