Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN 1123 mellett is feltűnik, érdemmel szerzett nemesség (vera nobilitas) értelemben.189 Az a benyomásunk, hogy a jelző mögött nem csak az „igazi" (vera) vagy a „hű" (fidelis)190 jelentést kell keresnünk, hanem az „eredetit", „tisztát", „romlatlant" (pura) is.19 1 Kemény János egy alkalommal Bocskai István későbbi zempléni főispán „tiszta magyarságáról" beszél, egyértelműen „igaz magyarság" értelemben használva a kifejezést, összefüggésbe hozva származásával.19 2 Erős a gyanúnk, hogy a jelző őse végső soron a Kézai-féle Gestának a fiktív hun-magyar etnikumot jelölő „pura Hungaria" fogalma.19 3 (Ez természetesen még további bizonyítást igényel, amelynek fel kell tárnia a magyar terminus konkrét hátterét.) A jelző egyben arra is utal, hogy ha az „igaz magyarság" eltűnik, elveszíti lényegét és értékeit, megszűnik „magyaros"-nak lenni, idegen, romlott „korcsos" jelleget ölt.19 4 A „tiszta magyarság" forrását a múltban keresik, a „régi magyar" egy jobb magyar,19 5 azaz nem „romlott". A hanyatlást sok esetben kifejezett szembeállítás keretében fogalmazzák meg, amelyben a hibák ostorozásának (vituperatio) és a múlt dicséretének (laudatio) eszközeivel, Zrínyi Miklós helyzetelemzéseinek jellemző technikájával élnek.196 A cél a visszatérés a régi állapothoz, és az akkori magyarok legfontosabb erényéhez, a vitézséghez.19 7 keres, (a feladók betűrendjében); 1662. jan. 31. Sopron. Vitnyédi István Keczer Menyhértnek: „elhiheti nyilván, hogy [Zrínyi] ellensége az töröknek, hűve kegyelmes koronás királyának, és igaz fia romlott hazájának". MTT XV 192.; 1658. júl. 5. Újvár. Széchy Mária Homonnai Drugeth Györgynek. „tartson igaz atyafiai közül egyikének" MOL P 1983, 1. cs. 1. t. fol. 22-23. 189 „A mostani nemes nem gondolja meg, micsoda az igaz nemesség, mivel nyerték meg az mi eleink a nemességet, mivel tartatik is meg." Zrínyi M.\ Prózai munkák i. m. 211. 190 Ennek jellegzetes megjelenése az „igaz híve", illetve „igaz szolgája" formula. 191 A latin szövegekben mind „purus Hungarus", mind pedig „verus Hungarus" előfordul. Az utóbbira példa II. Rákóczi György sárospataki temetési zászlója is: „si veri Hungari". Szirmay Antal: Notitia topographica, politica inelyti comitatus Zempléniensis. Budae 1805. 207. 192 Bocskairól az 1644-1645. évi hadjárat kapcsán „ez hadakozásban megtetszik vala az véle született generositas, jó emlékezetű eleinek nyomdokát követvén mind tiszta magyarságában, mind elégséges vitézi bátorságában..." Kemény János önéletírása i. m. 243. 193 A „De nobilibus advenis" fejezetben. „Cum pura Hungaria plures tribus vel progenies non habeat quam generationes centum et octo..." Kézai Simon: Gesta Hungarorum. In: Scriptores rerum Hungaricarum I. köt. Kiad. Szentpétery Imre. Bp. 1938. 187.; vö. Varga B.: Political humanism i. m. 289. 194 1623. dec. 28. után. Balogh Ferenc jelentése Thurzó Szaniszló nádornak „Mert én sem tót nemzet, sem egyéb korcsos nem vagyok, hanem igaz magyar nembűl való." Bethlen Gábor fejedelem uralkodása történetéhez II. Kiad. Szilágyi Sándor. TT 2. (1879) 429^65. (itt 455.); A „korcsos" jelző Geleji Katona István Öreg graduáljának (1636) előszavában is szerepel, a helytelen nyelvhasználatra vonatkoztatva: „Egy ilyen korcsos magyarság ez is: A pogányok bíznak az ő lovokban, mint ha valamennyin vágynák, mind csak egy lovok volna, és arra duzzadnának fel bíztokban, holott az igaz magyarság e volna: az ő lovaikban. Mert in singulari lova, in plurali ha csak egyé: lovai, ha többeké: lovaik." A nyelvi vonatkozásokról alább még írunk. Vö. A régi magyar nyelvészek Erdősitől Tsétsiig. Kiad. Toldy Ferenc. Pest 1866. 698-699.; Várkonyi Gábor idézi Rákóczi László véleményét Wesselényi Ferencről, az új nádorról (1655): „úgy látom, igen korcsos palatínusunk leszen..." Várkonyi G.: Wesselényi Ferenc i. m. 320. 195 Kulcsár Péter érzékletesen ír arról az új Zrínyi kiadás bevezetőjében, hogy a költő szótárában a ,jó magyar" azonos a „régi magyarral". Zrínyi M.\ Prózai munkák i. m. 22. 196 Bitskey István: Die Topoi des nationalen Selbstverständnisses bei Zrínyi. In: Militiae et Litterae i. m. 159-173. (itt 162.) 197 Kovács Sándor Iván: „Magyar vitézeknek dicsőséggel földben temetett csontjai és azok nagy lelkeiknek árnyékjai". In: Retorika, religio i. m. 287-296.; „édes vitéz nemzetemnek fönnmaradott szép
