Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
1124 SZABÓ ANDRÁS PÉTER A vitézségnek a nemesi eszmékben játszott kiemelt szerepét maga a korabeli magyar nyelv is mutatja, hiszen a latinból átvett virtus ekkor még csak és kizárólag a katonai erényekre vonatkozik.19 8 (A kevés kivétel egyike éppen Zrínyi Miklós.19 9 ) Ahogy láttuk, a vitézség II. Rákóczi György idézett levelének is egyik kulcsfogalma. Ennek a lovas jellegű vitézségnek a jelképei a szablya (ritkábban kard),20 0 tárgya pedig az általában ebnek nevezett török,20 1 mint „természet szerinti való" ellenség (hostis naturalis). II. Rákóczi György propagandájában a fejedelem által képviselt „igaz magyar" vitézség élesen szemben áll a rendi párt vezetőinek, a törökös „bölcseknek" aljas mesterkedéseivel. Haller Gábornak és Bethlen Jánosnak az erdélyi elitben szokatlan műveltségét a virtus tagadásaként értelmezik: „Az erdélyi professzorok ha az török hatalmát nevelik, nem csuda, mert kik kormányozzák, törökösök, állottak is török academiában, az hol főbb professio az hazugság."202 A vitézség központi szerepét hangsúlyozza az a Barcsay Ákosról és híveiről 1659 őszén írott gúnyvers is, amelyben a hadakozásra alkalmatlan volt lugosi bánt nyúlnak, Rákóczit pedig oroszlánnak nevezik.20 3 maradékja". Nádasdy F.: Oratio i. m. 280. - Anthony D. Smith a modern nacionalizmus kapcsán írja le, hogy a válságidőszakokra különösen jellemző az idealizált aranykor és a romlott jelen szembeállítása. A nemzet „eredetiségének" forrását ilyenkor a múltban próbálják felfedezni, megalkotva a nemzeti történelem nagy narratíváit és kiválasztva a nemzet hőseit. Smith. A. D.: Ethno-symbolism i. m. 35-36.; A „régi magyar vitézség" latin megfelelője Isaac Basire-nál: prisca fortitudo Humgarica. Szóhasználata azonban valószínűleg nem általánosítható. Basire védirata i. m. TT 11. (1888) 515. 198 Varga B.: Political humanism i. m. 311. 199 Bitskey István: A vitézség eszményének változatai a régi magyar irodalomban. In: Uő: Virtus és Religio i. m. 114-134. (itt 114-115.) 200 „Midőn úgy mond még elsőben, úgy mint Erdélybűi kiindultam, akkor csináltattam volt egy szablyát, melynek az hivelyét arannyal burítottam, és legelőszer akkor kötettem fel, a végre, hogy igaz magyar lévén nemzetemnek szolgáljak Istennek segítségébűi vele, mind addig valamíg oldalomrúl le nem ódozzák." Bethlen Gábor fejedelem i. m. TT 2. (1879) 429-465. (itt 455.); Nemrég derült ki, hogy a Rimay János ikonikus „hazafias" versében szereplő „senyvedendő kép" is „rozsdás kardot" jelent. Acs Pál - Székey Júlia: „Mit jegyez ez a kép?" Egy Rimay-sor értelmezése. In: „Mint sok fát gyümölccsel..." Tanulmányok Kovács Sándor Iván tiszteletére. Szerk. Orlovszky Géza. Bp. 1997. 29-34. 201 1658. ápr. 4. Szilágysomlyó. II. Rákóczi György Homonnai Drugeth Györgynek: „Az pogány ebek Jenőre fenik agyarokat. Úgy hozzák, noha még nem bizonyos, Szarvasnál az Körösökön csinálnák az hidat, félő, az segítség ónlábon járván, meg ne essék." MOL P 1983, 1. es. 1. t. fol. 16-17.; 1658. okt. 13. II. Rákóczi György Haller Gábornak: „csak pogány ebek ellen országunkban öt-hat holnapot is uralkodhatnánk" EOE XII. 78.; Az Áfiumból: „mégis legalább bosszút ezen a dühödt eben állanunk." Zrínyi M. : Prózai munkák i. m. 203. - A kifejezés talán a német Antiturcicairo ialom Bluthund]áhó\ ered. 202 1659. aug. 9. Szatmár. II. Rákóczi György Koháry István füleki és szécsényi főkapitánynak. MOL P 1992, Koháry család 1. cs. 5. t. fol. 1-2.; A „bölcsek" terminushoz: 1658. jan. 13. Vöcs. Teleki Mihály II. Rákóczi Györgynek a medgyesi országgyűlés kapcsán: „valóban voltak rajta tegnap is itt az bölcsek, adjon authoritást az ország Rhédei uramnak, hadd küldhessen Budára Jenő dolga lecsendesítésében, addig ne nyúlnánk az nagyságod levelének válaszadásához [...] Én úgy veszem eszemben Rhédei uramnak kedve volna az fejedelemséghez, mivel az embereket jártatá is, voxoljanak az bölcsek után." TML I. 113. ( = MOL E 190, 30. dob. Nr. 7395.), ill. 1658. jan. 1. Várad. Gyulai Ferenc II. Rákóczi Györgynek: Uo. Nr. 7499. 203 Az aesopusi képet alkalmazó gúnyvers Barcsay Ákos keresztesmezei táborának 1659. augusztus 30-ai dicstelen, harc nélküli feloszlásáról szól, híveit is gyávának beállítva: „Interim Achacius ad bellum se parat/ Lepus contra leonem fegyvert fogni imperat." RMKT XVII/9. 441.
