Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN 1139 nal a presbiteri egyházszervezet hívei és a Csulai György erdélyi püspök (1650-1660) által képviselt református ortodoxia között húzódott. Míg az utóbbiak II. Rákóczi György pártját fogták, addig a „presbiteriánusok" Barcsay Ákos mellé sodródtak. A meghatározó valószínűleg Rákóczinak az „újítókkal" szembeni, I. Károly angol király kivégzése (1649) óta táplált gyanakvása volt,29 2 amelyet bizonyos mértékig a „szentes papokra", tehát a puritán kegyességre is kiterjesztett.29 3 Barcsayt egyébként semmi nem predestinálta volna arra, hogy a presbitérium ügye mellé álljon. 1655 elején mint portai főkövet éppen ő hívta meg Erdélybe a Konstantinápolyban bujdosó angliai lelkészt, Isaac Basire-t (1607— 1676),294 aki a válság alatt az „episzkopálisok" egyik vezéralakja, és Rákóczi egyik leghűségesebb párthíve lett, és akinek már a puritán Apáczai Csere János Gyulafehérvárról való eltávolításában (1655) is fontos szerep jutott.29 5 Másrészt Barcsay közeli rokonságban állt Csulai Györggyel, Bod Péter kevéssé megbízható információja szerint egyenesen a nagybátyja volt.29 6 Adataink arra utalnak, hogy a püspök 1660. évi menekülése után a püspöki egyházszervezet végleges megszüntetése is felmerült, ám Kemény János alatt, 1661-ben, a gyülekezeti presbitériumok felállítását sem tilalmazva, újra püspököt választottak, és a felekezeten belüli viszonylagos nyugalom helyreállt.29 7 A református lelkipásztoroknak igen nagy szerep jutott az egész válság folyamán. Itt nem az olyan hivatalos diplomáciai feladatokra gondolunk, mint amilyeneket Csulai György püspök 1658-ben ellátott,29 8 hanem arra az állandó befolyásra, amelyet — Csepregi Turkovics Mihály szavaival élve — „a lelket kormányzó" személyként gyakoroltak az események menetére.29 9 A puritán ke-292 Az I. Károly-motívum szerepéhez: 1659. jan. 16. Gyalu. II. Rákóczi György Barcsay Ákosnak. „Megírtuk vala Csanádrúl kegyelmednek, az ország, ki nekünk peresünk, törvénytevőnk, ítélőnk is, mint Anglia volt királyoknak." EOE XII. 134., ill. Szalárdi J.: Siralmas magyar i. m. 493-494. 293 1659. máj. 31. Szerencs. II. Rákóczi György Rhédey Ferencnek, azoknak az engedményeknek kapcsán, amelyeket Barcsay a katolikusoknak ígért. „Azon Barcsai uram oblatiót Kapi Gábornak Budai Zsigmond beszéllette, az meg elébbadta pápista hozzánk tartozó embereknek, vajon az szentes papok, ha igaz evangelicusok, approbálják-e jelen példáját?" II. Rákóczy György levelei Rhédey Ferenchez. Kiad. Szilágyi Sándor. TT 15. (1892) 96-126. (itt 108.); Rákóczi a katolikus egyházzal való viszonyban kettős taktikát követett. Egyrészt — a királysági támogatás érdekében — maga is engedményeket ígért, azzal vádolva Barcsayt, hogy ő a katolikusok legnagyobb ellensége, másrészt a belpolitikában felhasználta ellene annak hasonló tapogatózását. A katolikus egyház elvárásairól: MOL A 98, Magyar Kancelláriai Levéltár, Bizottsági és gyűjteményes fondok, Transylvanica 12. doboz 16. fasc. (1650-1658) Nr. 76. (13. es. fol. 1247-1249., 1252.) 1658. feb. 14. Pozsony. Lippay György esztergomi érsek I. Lipótnak, ill. EOE XII. 313., 402., valamint II. Rákóczi György szándékait illetően erős túlzásokkal: Kárpáthy-Kravjánszky Mór: I. Rákóczi Ferenc katolizálásának politikai vonatkozásai. Bp. 1940. 3-17. 294 Bethlen M.: Élete leírása i. m. 546. 295 Bán /.: Apáczai Csere i. m. 434-438. 296 Bod P: Smirnai i. m. 91. Szerinte Csulai György, Csulai János „régi nemesembernek" és Barcsay Borbálának, Barcsay Ákos fejedelem „testvérhúgának" gyermeke volt. 297 Bod Péter: Erdélyi református zsinatok végzései 1606-1762. Kolozsvár 1999. (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 3.) 99-101. 298 EOE XI. 280-281. és 408. 299 1662. febr. 25. Nagysink. Csepregi Mihály Bornemisza Annának. „Ezt sem hallgathatom el, ha az külső tanácskozásban forgó személyeknek lelkek isméretire és annak követésére kell vigyázni, vagyon-e valami privatum vagy közönséges jóra célozó tanács, mennyivel inkább az lelkipászto-
