Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
1140 SZABÓ ANDRÁS PÉTER gyességet (és többnyire presbiteriánus szemléletet) követő lelkészek Barcsay Ákos uralmának legitimálásában kezdettől nagy szerepet játszottak. 1658. október 11-én a segesvári fejedelemválasztó országgyűlésen, közvetlenül Barcsay eskütétele előtt Enyedi János tartott beszédet Ézsaiás könyve alapján.30 0 A prédikációknak máskor is központi hely jutott a diéták menetében. A besztercei országgyűlésen például azért maradt el az első ülésnap (1659. február 26-án), mert Barcsay udvari lelkésze, Csengeri (Képíró) István, miután színpadias pózban (térdre borulva, égnek emelt és összekulcsolt kezekkel, behunyt szemmel) elmondta imáját, és megtartotta prédikációját, javasolta, hogy a diéta sikere érdekében az egész napot szenteljék az Úrnak.30 1 Szintén a besztercei gyűlés hozott — Isten látható haragjára hivatkozva — törvényt a vasárnap jobb megszenteléséről.30 2 1660. július 5-én pedig Barcsay helytartói, Lázár György és Barcsay Gáspár az Úr kiengesztelése végett, határozatlan időre országos böjtöt hirdettek, minden hét szerdán, háromszori templomi áhítattal, étlenséggel és munkaszünettel.30 3 Forrásaink azt mutatják, hogy a puritán kegyességre jellemző profetikus beszédmódot a válság idején Barcsay Ákos párthívei — különösen lelkészek — kezdték fegyverként forgatni, de a jellegzetes, sötét tónusú biblikus nyelvezet hamar megjelent a másik oldal pallosaként, és világiak kezében is. Ahogy azt a történetíró Szalárdi János hangsúlyosan meg is fogalmazza, az 1657 utáni válság eseményei sokak számára a déli zsidó királyság, Júda végnapjait idézték.30 4 A kisebb, az asszír hódítást túlélő zsidó államot, miután Jeremiás próféta intései visszhangtalanok maradtak, Sedékiás király regnálása alatt Nabukodonozor újbabiloni uralkodó teljesen elpusztította, Jeruzsálemet lerombolta (Kr. e. 587), és a nép nagy részét babirokat meg kell vizsgálni, kik nem csak az elmét, hanem az lelkét kormányozzák embernek, úgy hogy Istennek dicsőségének terjedésében nem az magok böcsületit inkább, hanem az Istenét igyekezik végben vinni, az Krisztust követvén ebben is." Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest; Kézirattár. Oklevélgyűjtemény K 347. doboz (1658-1663) Nr. 2007/6. 300 1658. okt. 11. Andreas Frank szebeni követ naplója. „Qui cum advenisset, dominus N. N. reverendus Enyedu condescens cathedram, humillime preces instituit, deinde orationem exhortatoriam déclamât, asserens dignum dei flagellum tolerasse, nisi convertamur ad Deum, maiora et peiora subsequentur. Materiam accepit ex Esa. Cap. 40." EOE XII. 75.; A leírás alapján valószínűleg a fent idézett Ézsaiás 40:2 volt a textus. „Szóljatok az Jeruzsálemnek kedve szerint valókat, és hirdessétek nékiek, hogy eltölt az ő elrendelt idejek, hogy megbocsáttatott az ő bűnök, hogy kétképpen való jutalmat [büntetést] is elvött az Úr kezéből az ő bűnéiért!" Szent Biblia i. m. 685.; Enyedi János szerepéhez még: EOE XII. 113. 301 1659. febr. 26. Andreas Frank szebeni követ naplója. EOE XII. 158.; Csengeri István prédikál iója 1659. aug. 24-én, majd aug. 27-én a keresztesmezei országgyűlés alatt. (Az utóbbi textusa: Lukács ev. 12:57) EOE XII. 342., 348. 302 1659. márc. 26. I. tc. EOE XII. 220. 303 1660. júl. 5. Szászsebes. EOE XII. 442.; A hasonló böjtöknek a 1640-es évek angliai polgárháborúja alatt is nagy szerep jutott. 1642. január 8.-án például I Károly a parlament nyomásának engedve minden hónap utolsó szerdájára nyilvános nemzeti böjtöt hirdetett, amely 1649 áprilisáig élt. Hill, C.: The English Bible i. m. 82. 304 „Amint pedig Júda országának Joachim vagy Jekóniás és Sedeciás királyok idejében való állapotja a babilóniai Nabukodonozor királlyal, ha ki azt, emez szentírásbeli helyek szerint Erdélynek állapotjával egybeveti, noha úgy tetszik, világosan föltalálhatja okát a rettenetes nagy romlásnak, mely azon szegény hazát e néhány esztendők alatt siralmasan követé." Szalárdi J.: Siralmas magyar i. m. 73.
