Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Kis Domokos Dániel: Drámai hangulat és reális értékelés: „Magyarok Törökországban" és „Egy bujdosó kuruc". Rákóczi-kultusz a színpadon IV/961

964 KIS DOMOKOS DÁNIEL szabadságot siratja. Eredetileg ugyanezen cím alatt jelent meg később Lévay József közismert verse is.1 1 Még Arany János is csak Rákóczinéról ír.1 2 A modern magyar történetírás kimagasló, korszakalkotó alakja, Szalay László Magyarország történetének még 1861 előtt, 1859-ben, már Pesten megje­lenő utolsó kötetében 1707 augusztusáig részletesen tárgyalja a Rákóczi-szabad­ságharcot,1 3 a folytatást más elfoglaltságai, majd 1864-ben bekövetkező korai ha­lála azonban sajnos megakadályozta. Követőjének, a meglehetősen romantikus és egyoldalú felfogású (sőt a későbbi időkben már részben politikailag is irányí­tott) Thaly Kálmánnak II. Rákóczi Ferencről szóló egyik, az általa szerkesztett Nemzeti Képes Újságban megjelenő írását ugyanakkor 1863-ban betiltotta a cen­zúra, mert ebben Rákóczit „a legnagyobb magyarnak" merte nevezni.1 4 Korai színműről csak egyről van tudomásunk: Állítólag Vitkovics Mihály írt egy drámát II. Rákóczi Ferencről — Rákóczi Ferenc Rodostóban címmel —, de megsemmisítette, vagy utóbb elkallódott.1 5 Nem tudni teljesen, mi az igaz­ság, s a cenzúrának mily szerepe lehetett ebben, ha volt egyáltalán. Vitkovics egyébként az elsők között ismertette Mikes Kelemen Törökországi leveleit a már 1796-ban rendezett Mikes ünnepségen, sőt egyik levelét maga olvasta föl jeles irodalmár és irodalompártoló körben.16 Ezt követően — teljesen érthetően — 1848-ban szerepelhetett először nyíltan Rákóczi, elsődlegesen mint a szabadság eszménye, vagy — különösen később — mint a számkivetettség jelképe.1 1 Petőfi két napjainkig ismert és néha ünnepségeken is elszavalt verset írt, igaz az egyiket még Szent sír cím alá rejtve már 1847-ben: 11 A Lévay József vers alcíme pedig: „Rodostó, 1758." Mikes 1758. december 20-án keltezte utolsó fiktív levelét, ez a 207. „Lévay vers erről a napról szól!" Veress D.: i.m. 119. 12 A versek újraközlése és az egész témakör válogatott összegzése: Irodalom, kultusz és kegye­let, ill. Színház című részekben. In: A Rákóczi-szabadságharc. Szerk. R. Várkonyi Ágnes - Kis Domo­kos Dániel. (Nemzet és emlékezet) Osiris, Bp. 2004. 623-686. - A kultusz továbbélésének válogatott dokumentumai pedig 1903-2003-ig a kötet utolsó részében: Évfordulók, megemlékezések. Uo. 686-713. - A szabadságharc historiográfiájának hiánypótló összegzését adja: R. Várkonyi Ágnes: Befeje­zetlen történelem. Uo. 717-773. 13 Szalay László: Magyarország története. Pest 1859. és Horváth Mihály: Magyarország törté­nete. 4. köt. I. Leopold trónra lépésétől a szatmári békekötésig. Pest 1862. Horváth Rákóczi további működését egész 1717-ig röviden összefoglalja. Uo. 501-522. - Horváth Mihály az 1861 előtti kötete­ket még Hatvani Mihály név alatt volt kénytelen megjelentetni, illetve mint átdolgozó szerepelt ez a név az 1-2., 1860-ban megjelenő köteteknél. - Művét Márki Sándor méltán „remekmű"-nek nevezte, említve még Hatvani (Horváth) Mihályt és a németül író Horn Edét. Márki S.: Rákóczi legendája és története i.m. 213. 14 Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc. Nemzeti Újság 12. sz. (1863. április 5.) 113-114. Első köz­lése az Országos Széchényi Könyvtárban található cenzúrapéldányból: A Rákóczi-szabadságharc i.m. 329-331. Ezt a számot a cenzúra betiltotta. Helyette, az engedélyezett második változatban A katona jó paripán... című vers a XVIII. századból szerepel. Közli Thaly Kálmán. Uo. 658-659. 15 Vitkovics Mihály: II. Rákóczi Ferenc Rodostóban. Szomorújáték. Állítólag Tholdy Ferenc még látta, és igen elismerőleg szólt róla. Ebben kiemeli, hogy Mikes Kelemen törökországi leveleit is hasz­nálta. Vitkovics Mihály válogatott művei. Vál. sajtó alá rend., bevez. Lőkös István. Bp. 1980. 13-14. 16 A 67., Bercsényi halálát elsirató levelét. Veress D.: i.m.110. 17 Kis Domokos Dániel: „Vezér valék! És íme hontalan!" Rákóczi, mint a számkivetettség jelké­pe. In: „Rákóczi urunk ... hadaival itten vagyunk". A Szatmárnémetiben 1999 áprilisában megren­dezett „Élő Rákóczi" konferencia anyagából szerkesztette Takács Péter. Debrecen-Nyíregyháza 2000. 63-79.

Next

/
Oldalképek
Tartalom